Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Szigetvári Tamás: Az "arab tavasz" gazdasági vonatkozásai
Szigetvári Tamás annak is köszönhető, hogy az adósság a legtöbb országban alacsonyabb az egy évtizeddel korábbinál: a 2008-as válság előtti években a reformot végrehajtó olajimportőr országok - így Egyiptom is - jelentősen tudták csökkenteni az államadósság szintjét, ami most kezelhetőbbé teszi az állapotokat. A külfölddel szembeni adósság aránya 32% körüli - ez szintén menedzselhető, bár a negatív folyó fizetési mérleg és az elmaradó külföldi beruházások miatt az ehhez szükséges anyagi fedezet is gondokat okozhat. Az államadósság finanszírozását nehezíti, hogy a hitelminősítők Egyiptom, Tunézia, Jordánia és Bahrein besorolását is rontották. Az árfolyamszint még a forradalmi országokban sem esett jelentősen, ott csak egy elhúzódó válság jelenthet veszélyeket. Az árfolyam-stabilitást azonban több országban is a központi bank devizatartalékainak segítségével tudták fenntartani, így Egyiptomban és Tunéziában jelentős mértékben csökkent a tartalék nagysága. A növekvő kockázatok a szuverén hitelkockázati felár (CDS) emelkedésében is nyomon követhető, bár érdekes módon, 2011 folyamán ez nem Egyiptom, hanem Libanon esetében volt a legmagasabb a régióban (400 körüli), de így is messze elmarad Írország, Portugália vagy akár Magyarország CDS értékétől.23 A térségbeli részvénypiacok soha sem voltak a külföldi portfolió-befektetők érdeklődésének középpontjában, hiszen kevés cég részvénye forgott itt, alacsony forgalom mellett. A kairói és a tuniszi tőzsdén az utóbbi években kicsit élénkült a forgalom, a 2011. eleji események azonban jelentősen visszavetették őket. Az egyiptomi EGX 30 7200-ról 4000 pontig esett az év végére, a tuniszi Tunindex 560-ról 400 pontra márciusig, azóta lassan emelkedik. 15-20%-os csökkenés azonban a közvetlenül nem érintett országok (Marokkó, Jordánia, Izrael, Libanon, Törökország) tőzsdemutatójában is bekövetkezett, ami a befektetők elbizonytalanodását jelzi. A gazdasági reformokra vonatkozó tervek Egyiptomnak a jelenlegi kormányzati tervek szerint az elkövetkező két évben 11 milliárd dollárra lenne szüksége ambiciózus reformprogramjának végrehajtásához.24 Ennek keretében bevezetnék az általános forgalmi adót, ami már a forradalom előtt, tavaly januárban komolyan felvetődött az IMF-fel folytatott tárgyalásokon. Emellett az energiaszubvencionálás rendszerét is átalakítanák, amely jelenleg az ipari nagyfogyasztók számára kedvez, és éppen a legszegényebbek számára nyújtja a legkisebb kompenzációt. A reform értelmében a támogatás csak a legszegényebbekre terjedne ki. A tervek között szerepel az is, hogy állami tulajdonban lévő földeket adnának el a következő években, elsősorban külföldön élő egyiptomiaknak, amiből az elkövetkező négy évben mintegy 15 milliárd dollár bevételt várnak. A pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében Egyiptom várhatóan 2012 első felében megállapodik az IMF-fel egy korábbi, 3,2 milliárd dolláros hitelkeret felújításáról, 98 Külügyi Szemle
