Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Szigetvári Tamás: Az "arab tavasz" gazdasági vonatkozásai
Az „arab tavasz" gazdasági vonatkozásai a reformprogramhoz pedig a Világbanktól vennének fel mintegy 1 milliárd dolláros hitelt, és további segítséget is remélnek az Öböl menti arab országoktól.25 Tunézia 2011 októberében jelentette be a „Jázmin-tervet" a tervezett gazdaságstratégiai intézkedésekkel.26 Ennek fő célkitűzései 6% fölötti növekedést és ötszázezer új állást irányoznak elő a fiatal képzett munkavállalók számára. Az évi száz új állással 2016-ra 10%-ra csökkentenék a munkanélküliséget. A stratégia három lépcsőre osztja az intézkedéseket. A sürgős, rövid távon elindítandók közé sorolja a munkahelyteremtés mellett a vállalkozások támogatását27 és szociális segélyek nyújtását. Az átmenetinek nevezett, középtávú tervek politikai és gazdasági reformok bevezetését takarják, míg a hosszú távú intézkedések a tartósan magas növekedési ráta megteremtését szolgálják. Líbia esetében még alapvetőbbek a feladatok. Az új kormányzat elsődleges célja, hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre az ország gazdasági állapotáról, hiszen a KaddáH-rendszer alatt gyakorlatilag nem működött megfelelően a gazdaság információs rendszere.28 így jelenleg - nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, UNDP) segítségével - a megfelelő intézményi és működési rend kiépítése az elsődleges feladat. Az új kormányzat a 2011. november 22-i megalakulása után tíz elérendő célt tűzött ki az első féléves átmeneti időszakra, köztük egy Líbia gazdasági lehetőségeiről szóló, átfogó elképzelés kidolgozását. A líbiai helyzet sajátossága sok területen jelentkezik: döntést kell hozni a különböző állami befektetési alapokban felhalmozott dollár milliárdok és a külföldi érdekeltségek sorsáról, illetve meg kell találni az országban működő külföldi gazdasági érdekeltségekkel (a korábbi koncessziótulajdonosokkal) és a potenciális jövőbeni befektetőkkel is a hangot és a megfelelő stratégiát. Gazdasági kilátások Ha az arab tavasz hosszú távú gazdasági hatásait kívánjuk vizsgálni, az elsőként felmerülő kérdés az, vajon a demokrácia elősegíti-e a gazdasági növekedést. Ennek kapcsán a szakirodalom nem tud egyértelmű választ adni: számos példát találhatunk arra, amikor autoriter berendezkedésű államok tartós, gyors növekedést érnek el, míg a demokratikus berendezkedés nem jelent garanciát a jobb gazdasági teljesítményre.29 Az átmenet várható hatásaival, felmerülő dilemmáival kapcsolatban felhozhatjuk analógiaként a közép-kelet-európai átmenetet, illetve az abból leszűrhető tanulságokat. Az egyik legfontosabb teendő a politikai stabilitás és biztonság megteremtése. Ez nélkülözhetetlen előfeltétele a továbblépésnek, hiszen a politikai menetrend meghirdetése csökkenti az átmenettel járó bizonytalanságot, hitelességet teremt a politikai vezetés számára. De éppen ilyen fontos a gazdaság számára is: a külföldi befektetők és a turisták visszatérése, a hazai fogyasztás és a beruházások fellendülése szempontjából elkerülhetetlen. 2012. tavasz 99
