Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Szigetvári Tamás: Az "arab tavasz" gazdasági vonatkozásai

Az „arab tavasz" gazdasági vonatkozásai1 Szigetvári Tamás A z „arab tavasz" a 2011. januári tuniszi lázadások folyományaként futótűzként terjedt szét az arab világban, megdöntve évtizedek óta uralmon lévő vezetőket, megteremtve a demokratikus átmenet lehetőségét a korábban javarészt autori- ter berendezkedésű országokban. Az arab országok lakosságának elégedetlensége a mélyben már régóta forrongott. A gazdasági növekedés nem tudott lépést tartani a növekvő népességgel, a munkanél­küliségi ráta, különösen a fiatalok között, tartósan magas. Bár a kilencvenes években számos arab országban indultak meg piaci reformok, a lakosság számára azonban ezek­nek leginkább a negatív hatásai voltak érzékelhetők. Nőtt a társadalmi egyenlőtlenség, nőtt a korrupció, nőtt a szegénység. Az autoriter rendszerek azonban ügyes alkukkal fent tudták tartani a társadalmi békét, az alapszükségletek szubvencionálásával bizto­sították a széles tömegek számára a megélhetést. Az elmúlt évek világgazdasági fejleményei, az emelkedő nyersanyag- és élelmiszer- árak, továbbá a világgazdasági válság külső keresletcsökkentő hatása egyre inkább ki­kezdték a politikai alkut, amely fenntartotta a rezsimeket. A tanulmány elsősorban az arab tavasz gazdasági kiváltó okait és következményeit próbája feltárni. Azokat a tényezőket, amelyek a „forradalmi országokban" (Tunézia, Egyiptom, Líbia és Szíria) hozzájárultak az elégedetlen tömegek hatalom elleni fellé­péséhez, azokat a gazdasági lépéseket, amelyekkel az egyes országok sikerrel vagy si­kertelenül kezelni próbálták a helyzetet, és hogy milyen lehetőségei vannak jelenleg az érintett arab országoknak. Kérdés, hogy egy demokratikus átmenet valóban hozzá tud-e járulni a gyorsabb gazdasági növekedéshez, és hogy milyen lehetőségek állnak az új vezetések előtt a gazdasági helyzet stabilizálására és a hosszú távú növekedési kilátások javítására. 2012. tavasz 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom