Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben
Németh Csaba Az Európai Unió legjelentősebb működési alapelvét az EUSZ 5. cikke tartalmazza, mely szerint az EU kizárólag a tagállamok által ráruházott hatáskörök keretein belül jár el, méghozzá ott is csak az EUSZ-ben és az EUMSZ-ben (a továbbiakban együtt: Szerződések) meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében. A diplomáciai kapcsolatok joga nem tartozik az EU hatáskörébe, ideértve a kizárólagos és megosztott hatásköröket is (lásd az EUMSZ 2-6. cikkelyeit). Mindazonáltal az már vitatható, hogy Szlovákia magatartása nem vonható-e az EUMSZ 4. cikk (2) bekezdésének j) pontja szerinti megosztott hatáskörbe, mely a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakítását és biztosítását jelenti. Emellett szól az ún. implied powers (beleértett hatáskörök) tana, miszerint a Szerződésekben kifejezetten biztosított hatásköröket kiterjesztően kell értelmezni, ha anélkül az adott szerződéses vagy jogszabályi rendelkezés értelmetlen lenne.18 Bizonyos kérdésre kiterjedő hatáskör ugyanis magából a Szerződések céljából is következhet. Végül, de korántsem utolsósorban utalnék az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésére, mely tartalmazza az EU-tagállamok számára a lojális együttműködés elvét: „A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását." A Bíróság e rendelkezést tekintetbe veszi a tagállamok együttműködésének biztosítására.19 Az Európai Unió Bíróságának ítélete (C-364/10)20 A Bíróság 2012. október 16-án hozta meg ítéletét a Sólyom-ügyben. Az ügyet az ún. Nagykamara (öt bíróból álló bírói tanács) tárgyalta. Az eljárásban részes fél Magyarország és Szlovákia volt, de beavatkozóként az Európai Bizottság is részt vett Szlovákia oldalán. Az ítélet Yves Bot főtanácsnok véleményén alapult.21 A főtanácsnok véleményéből csak a következő megállapításokra utalnék:- Sólyom László nem magánszemély minőségében kívánt részt venni a szlovákiai szoboravatáson;22- a Szerződésekben nem szerepel, hogy a tagállamok egy tagország államfőjének másik tagország területére való belépésének szabályozását átruházták volna az EU-ra, ezért e hatáskört a tagállamoknak fenntartott hatáskörnek kell tekinteni (ez következik a „Commission v Belgium" jogesetből);23- a hatáskörök olyan kiterjesztő értelmezése, mely által a tagországok államfőire is kiterjedne a szabad mozgás joga, a hatáskörök átruházásának elvébe ütközne;24- egyedül a tagállamok közötti együttműködésre való tartós képtelenség az, ami már uniós jogot sérthet, mert ez az EU céljait (az egyre szorosabb egység kialakítása Európa népei között, a béke támogatása, jószomszédi kapcsolatok fenntartása - EUSZ 4. szakasz (3) bekezdése) sérti vagy veszélyezteti; Szlovákia és Magyarország között pedig nyilvánvalóan nem ez a helyzet, különös tekintettel a 2009. szeptember 10-i szécsényi kormányfői találkozóra;25 208 Külügyi Szemle
