Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben
Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben- Szlovákia nem sértett EU-jogot a 2009. augusztus 21-én történtek során;26- a joggal való visszaélés feltételei a bírósági esetjogra tekintettel nem állnak fenn jelen esetben,27- tekintettel a látogatás politikai kontextusára, Sólyom László érkezése megalapozottan vethetett fel közbiztonsági kockázatokat;28- mivel a jelen ügy csupán a magyar államfő szlovákiai látogatását érinti, nincs ok egyéb köztisztséget viselőkkel kapcsolatos esetleges korlátozásokat vizsgálni a szabad mozgás joga tekintetében.29 Az ítélet egy fejlécből, a felperesi kereseti kérelmek, majd az ügy alapjául szolgáló jogi rendelkezések, valamint a tényállás és az előzmények ismertetéséből, a Bíróság joghatóságának megállapításából, majd a kereseti kérelmek, az alperesi védekezés és az erre vonatkozó bírósági döntés részletezéséből, végül a perköltségek viselésének rendezéséből áll. Kereseti kérelem és a jogi szabályozás környezete Magyarország kereseti kérelme arra irányult, hogy állapítsa meg a Bíróság, hogy- Szlovákia nem tett eleget az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése és az Irányelv szerinti kötelezettségeinek, amikor Sólyom Lászlót, Magyarország köztársasági elnökét nem engedte be a területére;- Szlovákiának az az álláspontja, melyet e kereseti kérelem benyújtásakor is fenntart a magyar államfő be nem engedésével kapcsolatban, és ezzel magában hordozza a jogsértés megismétlődésének veszélyét, uniós jogot sért, sértve ezáltal különösen az EUSZ 3. szakasz (2) bekezdését és az EUMSZ 21. szakasz (1) bekezdését;- Szlovákia visszaélésszerűen alkalmazta az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21- én nem engedte be a területére Sólyom Lászlót;- amennyiben a nemzetközi jog speciális szabályai korlátoznák az Irányelv személyi hatályát, akkor a Bíróság állapítsa meg e korlátozás pontos körét. Az ítéletnek a jogi környezet ismertetésével kapcsolatos részében az Irányelvnek a jelen tanulmány fentebb már ismertetett vagy a tanulmány következő részeiben ismertetendő szabályai kerültek kifejtésre, ezért ezeket itt nem ismétlem meg. Az Irányelv 27. szakasz 2. bekezdését azonban szükséges idézni, tekintettel arra, hogy Szlovákia erre hivatkozott a 2009. augusztus 21-i döntésében: A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját. Az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére. Az adott ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó, vagy az általános megelőzési megfontolásokon alapuló indokolások nem elfogadhatóak. [Kiemelés a szerzőtől] 2012. tél 209
