Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - N. Rózsa Erzsébet: Demográfia, migráció, urbanizáció - a globalizáció "politikamentes" folyamatai. Az arab társadalom az "arab tavasz" előestéjén
Demográfia, migráció, urbanizáció Konklúzió Az arab társadalomnak az arab tavasz előestéjén mutatott képe számokban és mutatókban nem változott, a demográfiai, oktatás- és képzésbeli folyamatok a korábbi tendenciáknak megfelelően, mondhatni zavartalanul haladtak tovább. A gazdasági mutatókban bekövetkezett változások azonban az „átmenet országaiban" - Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában stb. - az ottani események közvetlen függvényében alakultak, jártak rövidebb vagy hosszabb távú hatással. Bár a turizmus mind Tunéziában, mind Egyiptomban jelentősen visszaesett, a választások után, a végleges kormány hivatalba lépésével várhatóan lassan visszatér a régi kerékvágásba. Egyiptomban, ahol elhúzódó választási folyamat zajlik, az ebből fakadó bizonytalanság a turista szektorban is kézzelfogható. A líbiai átalakulás - mely egyre bizonyosabban inkább hatalmi átrendeződés, mintsem az európai értelemben vett demokratizáció a maga átláthatatlan és gyakran fegyveres összecsapásokban is megnyilvánuló viszonyaival nem nyújt kedvező feltételeket ahhoz, hogy az olajtermelést a korábbi szintre lehessen visszaállítani. Mindezek a gazdasági körülmények, illetve az egyes országokban zajló fegyveres erőszakkal (is) kísért folyamatok növelik a belső migrációt, amely egyrészt a fegyveres erőszak elől menekülés, másrészt a vidékről a nagyvárosokba való beköltözés formájában jelentkezik. Bár az arab tavasz társadalmi hatásainak felmérésére és elemzésére egyelőre várni kell, a folyamatok fő irányai jól látszanak: az átalakuló arab Közel-Kelet szegényebb és muszlimabb, instabilabb, de legitimebb lesz. A legitimitás egyik legfontosabb fokmérője pedig minden bizonnyal az lesz, hogy a régi és az új politikai vezetők hogyan tudják majd a társadalom jogos igényeit kielégíteni, munkahelyet teremteni és szociális hálót bővíteni. Jegyzetek 1 NicholasS. Hopkins-Saad Eddin Ibrahim (szerk.): Arab Society. Class, Gender, Power and Development. Kairó: The American University in Cairo Press, 1997.67. o. 2 Bővebben 1. Csicsmann László: Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Budapest- Pécs: Dialóg Campus, 2008.135-140. o. 3 Az adóztatás részleteit, az olajtermelő és olajjal nem rendelkező országok közötti különbségeket 1. Uo. 138-139. o. 4 Trading Economics, www.tradingeconomics.com , 2012. 5 Uo. 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo. 9 Uo. 10 Uo. 11 Beszélgetés Numán Benotmannal, a Quilliam Alapítvány líbiai származású elemzőjével: „Nekem nincs törzsem, én tripoli vagyok." (Berlin, 2011. június.) 2012. tavasz 83
