Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Törő Csaba: Nemzetközi normák és diplomácia a Szafarov-ügyben: valóság és felfogás, jog és politika a magyar-azeri-örmény háromszögben
Nemzetközi normák és diplomácia a Szafarov- ügyben: valóság és felfogás, jog és politika a magyar-azeri-örmény háromszögben Törő Csaba A z örmény katonatiszt, Gurgen Markarjan sérelmére 2004-ben Magyarországon elkövetett gyilkosságért életfogytiglani büntetésre ítélt azeri katonatisztet, Ramil Szafarovot 2012. augusztus 3Í-én átszállították Azerbajdzsánba, szabadságvesztésének otthoni folytatása céljából. Az azeri állampolgárt hazaérkezése után azonnal elnöki kegyelemben részesítették, szabadlábra helyezték és megjutalmazták (előléptették, elmaradt illetményét visszamenőlegesen kifizették és lakást kapott). A hazánk számára rendkívül kínos azeri lépés nemzetközi felháborodást és diplomáciai tiltakozást váltott ki. Örményország Magyarországot okolta a kialakult helyzet lehetővé tételéért, és felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat hazánkkal. Idehaza és külföldön egyaránt politikai szempontok szerinti értelmezések és viták középpontjába került a kialakult helyzet megítélése. Habár a magyar kormány döntése az Azerbajdzsánnal épített államközi kapcsolatokat elmélyíteni akaró politikai döntésen alapult, az azt végrehajtó intézkedések és a nem kívánt eredményhez vezető lépések objektív és szakszerű elemzése nem alapozható politikai nézőpontokra. A hazánk által lefolytatott eljárás és a közreműködésével kialakult helyzet értékeléséhez, valamint a levonható következtetések megállapításához elengedhetetlen a körülmények és tények nemzetközi jogi mérlegelése és értelmezése. Magyar-azeri dimenzió Az azeri bűnelkövető átszállítása: az eljárás Az azeri elítélt Azerbajdzsánnak történő átadására az elítéltek átszállításáról szóló - az Európa Tanács (ET) keretei között Strasbourgban, 1983-ban megkötött - multilaterális egyezmény1 kétoldalú államközi viszonyban megvalósuló gyakorlati alkalmazásaként került sor. Magyarország az egyezményhez történt csatlakozása óta évente számos esetben alkalmazta annak rendelkezéseit, és szállított át elítélteket más országokba. A magyar hatóságok a hírhedtté vált azeri elítélt esetében is a bejáratott gyakorlatot követve, egy rendszeresen alkalmazott nemzetközi jogi keretbe illeszkedően 186 Külügyi Szemle
