Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Hettyey András: Az Európai Unió bizalmi válsága, különös tekintettel a bővítéspolitikára
Az Európai Unió bizalmi válsága jóval kevesebben kizárólag a régi tagállamokban bíznak a megkérdezettek: Spanyolországban és Franciaországban 39%, Németországban 35, Görögországban 32% és - borítékolható módon - Nagy-Britanniában mindössze 24%. A fáradó bővítéspolitika Az Európai Unió hagyományosan úgy tekint a bővítéspolitikára, mint az egyik legsikeresebb politikájára, és ebben számos elemző egyetért.38 Különösen igaz ez a 2004-es bővítési körre, amelyről az Európai Bizottság 2009-ben megállapította, hogy az Európai Unió két legutóbbi bővítése mérföldkövet jelent Európa egyesítésének folyamatában, és szerte az Unióban előnyökkel járt a polgárok számára. Gazdasági szempontból a bővítés az új tagállamok számára az életszínvonal emelkedését, a régiek számára pedig az export- és beruházási lehetőségek bővülését hozta, valamint hozzájárult ahhoz, hogy kontinensünkön megszilárduljon a demokrácia, és nagyobb fokú stabilitás és biztonság alakuljon ki. A globális jelentőségű problémák kezelésekor a kibővült EU nagyobb súllyal képes fellépni, legyen szó akár az éghajlatváltozásról, akár a világgazdaságról és annak működéséről. Az elmúlt öt évben az EU nemcsak területileg bővült, hanem erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált.39 Mindez nem csupán a szokásos politikai retorika. Mind Brüsszel, mind a bővítés egyik legfőbb motorja, Németország, a bővítéspolitika csúcspontjának tekinti a 2004-es bővítést. Barbara Lippert, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik elemzője egyenesen az 1989 utáni évek „csillagórájának" tartja a kelet-európai tagállamok felvételét.40 Az Európai Unió kifelé mutatott képét 1989 óta elsősorban a különböző bővítési körök határozták meg. Húsz év alatt az EU 12-ről 27 tagállamra nőtt, és mintegy 500 millió fő a lakossága. „A bővítéspolitika a politikai és tudományos életben az EU-s külpolitika legsikeresebb eszközének számít, mivel a kontinentális terjeszkedés azt mutatja, hogy regionális, sőt globális jelentőségű játékossá vált"41 - írta Lippert. A bővítés gazdasági szempontból is sikeresnek tekinthető, legalábbis erre a megállapításra jutott 2009-ben a Deutsche Bank Research: A nagyobb politikai stabilitással és dinamikusabb gazdasági növekedéssel kapcsolatos kétoldalú remények nagyobbrészt teljesültek... A kelet-közép- európai országok jelentős része, főleg a nagy és iparosodott országok, világpiacképes exporttermék-palettájukkal sikeresen integrálódtak az európai munkamegosztásba és kereskedelembe, és fontos felvevő piacai lettek az EU15 országainak.42 Hasonló megállapításra jutott magyar részről Palánkai Tibor is, aki szerint a csatlakozás fő nyertese az EU és az EU vállalatai voltak, ugyanakkor hazánk is nagyban 2012. tél 175
