Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Ukrajna helye Európában Stabilitás és Reformok néven.59 A megváltozott erőviszonyok között a Régiók Pártjának jelöltje, Mikola Azarov lett az ország miniszterelnöke. Az ellenzék tiltakozására az alkotmánybíróság vizsgálódott, és az új házszabályt támogató döntést hozott. 2010 májusában megindult a nyomozás Julia Timosenko és néhány politikustársa ellen. 2011 októberében a bíróság fő büntetésként hét év szabadságvesztésre ítélte a volt kormányfőt, hivatali visszaélés vádjával. A börtönállapotok, Timosenko betegsége, gyógykezelése, éhségsztrájkja napi szinten fenntartja a folyamatos érdeklődést a közvélemény előtt is, nem csak a politikában. A nemzetközi visszhangok rendkívül negatívak voltak, és sokat rontottak Ukrajna megítélésén. Az Európai Unió is rendre kifejezte nemtetszését. Ez megnyilvánult többek között abban is, hogy 2012 áprilisában a felek parafálták a társulási szerződést, azonban annak belátható időn belüli aláírására esély sem mutatkozott. 2012 májusában a Timosenko-ügy miatt halasztották el a közép-európai államfők jaltai csúcstalálkozóját. Még a lengyel-ukrán közös rendezésű 2012-es labdarúgó Európa-baj- nokságra is árnyékot vetett, hogy több külföldi politikus bejelentette, nem vesz részt az eseményen (azaz nem ül majd ott a lelátón az ukrajnai meccsek alkalmával). A sport és a politika ilyen mértékű összefonódása már-már a legrosszabb időkre emlékeztetett. 2010-ben „alkotmányos restauráció" is végbement Ukrajnában. Emlékezzünk rá, hogy a „narancsos forradalom" egyik alkuja az elnöki hatalom alkotmánymódosítással történő korlátozása volt. Ezúttal egyértelmű szándék mutatkozott ennek a korlátozásnak a megszüntetésére, de a szükséges újabb alkotmánymódosításhoz nem volt meg a kellő parlamenti támogatás. A képviselők egy része azonban az alkotmánybírósághoz fordult, hogy az vizsgálja meg a 2004. évi 2222-IV. számú alkotmánymódosító törvény alkotmányosságát. Az alkotmánybíróság 2010 szeptemberében úgy döntött, hogy formai hiányosságok miatt hatályon kívül helyezi a vitatott jogszabályt, és kimondja azt is, hogy ezzel visszaáll az 1996-os alkotmány eredeti szövegében meghatározott elnöki jogkör.60 Az ellenzék körében a döntésnek csekély visszhangja volt, a külföld pedig egyáltalán nem foglalkozott vele. Ezt követően, 2011 februárjában létrejött az ún. al- kotmányozó közgyűlés (szó szerinti fordításban inkább „nemzetgyűlés"), amelynek feladata, hogy kidolgozza az ország új alkotmányát.61 2012 végén ennek pontos irányai még nehezen kivehetők, így ezzel részleteiben nem foglalkozunk. Vannak, akik az Európai Unióval való jogharmonizáció egyik fontos lépésének, mások a 2012 őszi parlamenti választásokra való felkészülésnek tekintették az új nyelvtörvény megalkotását. A látszólag nemzetállami Ukrajna nyelvi viszonyai igen bonyolultak. Olyan országról van szó, amelyik a történelem folyamán korábban önálló államisággal nem rendelkezett, s ez az adottság döntően befolyásolta a nyelvi állapotokat is. A 18-19. században Nyugat-Európa államaiban végbement nemzetiesítésnek egységes államterület hiányában ukrán szempontból nem volt esélye, a sokféle kis- orosz dialektusból kialakuló standard ukrán nyelv, illetve a 19. század második felében felvirágzó nemzeteszme sikeres programnak bizonyult, de uniformizáló hatás nélkül. 2012. tél 115
