Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Fedinec Csilla Európai Unió politikáját aktívan is alakítva sikerült kidolgoznunk egy olyan eszközrendszert, amely a határon túli magyarság e széles rétegei számára biztosítja a határok könnyű átjárhatóságát. Ezt szolgálja az Európai Unió vízumkönnyítési megállapodása Ukrajnával [...] Ugyancsak ezt szolgálja a 2007. december 19-étől érvényes magyar-ukrán kishatárforgalmi rend; továbbá a nemzeti vízum intézménye fenntartásával összefüggésben a kapcsolattartási hozzájárulás (tarifa-csökkentés).55 A magyarokat érintő alapvető fontosságú kérdés, amellyel kapcsolatban még komoly változások történtek: az oktatásügy. A második Timosenko-kormány oktatási minisztere, Ivan Vakarcsuk nevéhez fűződő intézkedéssorozat a magyar tannyelvű oktatásüggyel kapcsolatban folyamatosan emlegetett veszélyeztetettséget napi valósággá tette, többek között az által, hogy „az úgynevezett átirányítási (tranzitív) oktatási modell bevezetését irányozza elő a nem ukrán tannyelvű iskolák számára, melynek a célja hosszú távon többségi egynyelvűség kialakítása az oktatás révén".56 A magyar Országgyűlés 2009. december 3-án politikai nyilatkozatot adott ki „az Ukrajnában tapasztalható, a magyar kisebbséget érintően aggodalomra okot adó kisebbségpolitikai eseményekkel kapcsolatban",57 illetve Bajnai Gordon miniszterelnök is levélben fordult Julia Timosenko ukrán kormányfőhöz „a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogait csorbító ukrajnai tankönyvbotrány kapcsán" - a soron következő tanévre nem rendelték meg ugyanis a magyar nyelvű tankönyveket.58 Mindez azonban ekkor hatástalannak bizonyult. A lezáratlan jelen A 2010-es elnökválasztáson a leköszönő államfő, Viktor Juscsenko esélytelenül indult, a két legfőbb riválisnak Viktor Janukovics és Julia Timosenko bizonyult. Janukovics egy megváltozott, megújult arculattal állt ki a választói elé: többek között kiválóan megtanult ukránul, mint ahogy ezt jóval korábban Timosenko is tette. Bármennyire meglepő, az utóbbi húsz év vezető ukrajnai politikusai egy részének az ukrán tanult nyelv, s ez a tanulási folyamat éppen a politikai karrierrel függött össze. Ugyanakkor egyértelműen nem volt köze a képviselt ideológiai meggyőződéshez annak, hogy ki milyen nyelvi alapról indult - példának okáért: Julia Timosenko is aktív politikusként váltott át az ukrán nyelvre. Az elnökválasztás külföldön is pozitív visszhangot kapott, Viktor Janukovics győzelmét senki nem vonta kétségbe. Ezzel ismét egy új éra vette kezdetét. Az elnökválasztás után Timosenkónak távoznia kellett a miniszterelnöki székből. Az alkotmány szerint a választások alkalmával parlamentbe jutott pártok által alakított frakciók köthetnek koalíciót a kormányalakítás érdekében; újonnan létrejövő frakciók és frakciót váltó politikusok vagy függetlenek szavazatai ebben nem számítanak. Azonban a házszabály megváltoztatásával 2010 októberében új kormánykoalíció alakult, 114 Külügyi Szemle
