Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Ukrajna helye Európában A narancsos erők válságát jelezte, hogy a 2006-os parlamenti választásokon és a 2007- es előrehozott parlamenti választásokon immár a 2004-ben legyőzött Viktor Janukovics nevével fémjelzett Régiók Pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot, ugyanakkor a 2006- os eredményhez képest 2007-re jelentősen megerősödött Julia Timosenko Blokkja, míg az elnök politikai háttere lejtmenetbe került. 2007 végén azonban a természetes szövetségesek, a Mi Ukrajnánk és a Timosenko Blokkja együtt még képes volt a kormányalakításra, így Julia Timosenko újra miniszterelnök lett. Ebben az időszakban a legtöbb belpolitikai vitát az váltotta ki, hogy az Oroszországgal való újabb gázválság megoldása érdekében a miniszterelnök kiiktatta a magánvállalatokat az orosz gázüzletből, s a Gazprom, illetve az ukrán állami Naftohaz közvetlenül szerződött egymással. A belföldi fogyasztók számára a gázárak jelentősen megemelkedtek. Nemzetközi színtéren komoly siker volt, hogy 2008 elején Ukrajna csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) - a megelőző tárgyalások már 1993 óta folytak. 2009-ben a Timosenko Blokkja és a Regiók Pártja tárgyalást kezdett a koalíciókötésről: az elsődleges cél az alkotmány újabb módosítása volt, az államfői hatalom további korlátozása érdekében. A Régiók Pártja azonban végül nem ment bele az alkuba.53 Timosenko kormányon maradt 2010 elejéig, azonban közte és az államfő között végletesen elmérgesedett a viszony. A magyar-ukrán kapcsolatok tekintetében két területet emelünk ki. Az egyiket Sólyom László államfő így foglalta össze Viktor Juscsenko magyarországi hivatalos látogatása alkalmával, 2007. január 10-én: Nagy jelentőséget tulajdonítok annak a kezdeményezésnek, amelyről ma nyilatkozatot is adtunk ki, és amely arra szólít fel: adjuk meg a végtisztességet a háború áldozatainak, jelöljük meg nyughelyüket, ápoljuk és védjük síremlékeiket. Ezzel összefüggésben Ukrajna felajánlotta a területén életüket vesztett magyar áldozatok azonosítását, nyughelyük feltárását és méltó megörökítését. Magyarország köszönettel fogadta a felajánlást, és a maga részéről ugyanezt vállalta. A mai napon átadtam Elnök úrnak egy 48000 nevet tartalmazó listát, a második világháborúban Magyarország területén elhunyt és eltemetett (szovjet) ukrán katonaáldozatok névjegyzékét, amelyet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum állított össze, és amely a sírhelyek és temetők feltüntetésével segít azonosítani nyughelyüket.54 Ez az együttműködés azóta is eredményes. A másik nagy területet a kárpátaljai magyarsággal összefüggő kérdések jelentik. 2007. december 1-jével Magyarország a schengeni térség tagja lett. A külügyminisztérium tájékoztatója szerint: Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy [...] az Ukrajnában (Kárpátalja) élő magyarság számára minél kevésbé jelentsen hátrányt az anyaországgal való kapcsolattartásban a schengeni határrendszer. Az 2012. tél 113
