Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Fedinec Csilla A Kucsma-időszak Az elnökválasztási kampányban Kravcsuk a nemzetépítő attitűdjére és az atomfegyverek leszerelésében elért eredményeire apellált. Kihívója, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, Leonyid Kucsma azonban nagyobb sikerrel tudott hivatkozni a gazdasági nehézségekre, az erőszakosnak nevezett ukránosításra, az Oroszországgal való kapcsolatok újjáépítésének kívánalmára, és a szavazóközönség egy jelentős része szívesen hallotta meg azt az ígéretet is, hogy az orosz nyelvet második államnyelvvé teszi. Sikere nem volt kétséges abban az országban, amely végtelen szegénységben tengődött, és bár a lakosságnak kevesebb mint ötödé vallotta magát orosz nemzetiségűnek, a valóságban több mint 50%-a oroszul beszélt. 1999-ben az addig a legerősebbnek tartott kihívója nem léphetett porondra, mivel Vjacseszlav Csornovil, a jobboldal rendszerváltó, karizmatikus vezetője közúti balesetben meghalt. Kucsma orosz választási szakértőkkel erősítette meg csapatát, s ugyanazzal a technikával nyert, mint 1996-ban Oroszországban az akkor már meglehetősen népszerűtlen Borisz Jelcin, amikor legyőzte a kommunista Gennagyij Zjuganovot. A második fordulóba Kucsma is kommunista kihívójával, Petro Szimonenkóval együtt jutott tovább. S bár az előző évben megtartott parlamenti választásokon ismét a kommunista párt végzett az első helyen, Kucsma „sikeresen" megakadályozta a „vörös" fordulatot, a többség a „kisebbik rosszra" szavazott.22 Noha Kucsma az orosz kapcsolatok erősítését ígérte, a valóságban jelentős kapcsolatokat épített a Nyugattal, sokkal sikeresebben, mint a nemzetibb érzelműnek, nyugatiasabbnak mutatkozó elődje, Leonyid Kravcsuk. Kucsma volt az, aki hivatalosan bejelentette az Európai Unióhoz való csatlakozás szándékát és Ukrajna NATO-orientációs törekvéseit. 1996-ban az ország az Európa Tanács tagja lett. Ukrajna az első olyan FÁK- ország volt, amelyik a NATO-val együttműködési megállapodást írt alá, csatlakozott a „Partnerség a Békéért" programhoz, aláírta a Megkülönböztetett Partnerségi Chartát, stb. Kucsma beszédeiben is folyamatosan hangsúlyozta az Európához tartozást.23 Gazdasági tekintetben a Kucsma-időszakhoz kapcsolódik az új, nemzeti valuta bevezetése, a széles körű privatizáció megindulása az ipar területén, a földtörvény elfogadása. Ugyanakkor a külföldi beruházások igen szűkösek maradtak. Ekkor vált a legfontosabb exportcikké és a fő bevételi forrássá a vasérc. Az Egyesült Államokkal való kiemelkedő kapcsolatoknak köszönhetően, az 1990-es évek végére - Izrael és Egyiptom mellett - Ukrajna a világon a harmadik legtöbb amerikai pénzügyi segítséget kapta. Ugyanakkor az ország tartósan és mélyen eladósodott a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és Oroszország felé. Belpolitikai téren a legnagyobb tett az alkotmány elfogadtatása volt - utolsóként a posztszovjet országokban, bár meglehetősen sajátos körülmények között. A kucsmái időszak hagyatéka a „politikai szubkultúra" eszközeinek „bevezetése". Ennek első felvonása volt az államhatalomról és a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadtatása 106 Külügyi Szemle
