Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után
Románia 1989 után egyéves nagykoalíciós időszak kivételével - az államfőben látta a legfőbb ellenséget, és annak leváltását helyezte politikájának homlokterébe. A pártszövetség a PSD és a PNL összefogásán alapult, tagja lett ugyanakkor a PSD mellől a PNL mellé átállt PC és a korábban az államfőt és a PDL-t támogató UNPR is. Ponta választásokig tartó kormányzását is az államfővel folytatott szüntelen harc jellemezte. A nyári helyhatósági választások miatti feszültség, az USL váratlan és hatalmas győzelme,24 majd Traian Básescu parlamenti felfüggesztése és az abból fakadó politikai válság rányomta bélyegét a kormányzati tevékenységre, teljesen háttérbe szorítva a szakpolitikai döntéshozatalt. December 9-én parlamenti választásokat rendeztek Romániában, amely ismét az USL elképesztő, a vártnál is nagyobb mértékű győzelmét eredményezte, így a szociál- liberálisok megszerezték az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget a parlamentben. A választások az előzetesen becsültnél sokkal alacsonyabb, 41,76%-os részvétel mellett zajlottak; az erdélyi megyék részvételi aránya alacsonyabb volt a Kárpátokon túliakénál. Az alacsony részvétel több okkal is magyarázható: a sokat hangoztatott rossz időjárás csak kisebb mértékben befolyásolta azt, sokkal fontosabb volt, hogy Erdélyben a Demokrata Liberális Párt támogatóinak egy része - a felmérésekben mutatkozó óriási USL-fölény miatt - nem látta értelmét a részvételnek. Az sem elhanyagolható tény, hogy a választásokon mindenki kizárólag az állandó lakhelyén adhatta le szavazatát, ideiglenes tartózkodási engedéllyel sem lehetett szavazni. Ez részben magyarázza az alacsony részvételt az olyan nagyvárosokban, mint Kolozsvár és Marosvásárhely, ahol addig sokan az akkor megszüntetett pótlistákon szavaztak. A képviselőjelöltekre leadott szavazatok szerint az USL 4.344.288 voksot kapott, ez 58,63%-ot jelent; a Demokrata Liberális Pártot (PDL) magában foglaló Igaz Románia Szövetség (ARD) végzett a második helyen, 1.223.189 szavazattal, 16,5%-kal. Ez utóbbi eredményei még az előzetes szerény várakozásokat is alulmúlták: a felmérések szerint a PDL önállóan indulva is többet kapott volna ennél. Az alacsonyabb erdélyi részvétel minden bizonnyal elősegítette a jobboldal szereplését. Harmadik helyen az ultrapopulista Dán Diaconescu Néppárt (PP-DD) végzett, a szavazatok 13,99%-ával; ők 1.036.730 voksot szereztek. A parlamenti küszöböt még az RMDSZ érte el, 380.656 szavazattal, ez a voksok 5,13%-át jelentette. A szenátorjelöltek esetében nincs nagy különbség a voksok és az arányok tekintetében: USL 4.457.526 (60,1%), ARD 1.239.318 (16,7%), PP-DD 1.086.822 (14,65%), RMDSZ 388.528 (5,23%). Az Erdélyi Magyar Néppárt a képviselőjelöltek esetében 47.955 (0,64%), a szenátorjelöltek esetében pedig 58.765 (0,79%) voksot kapott, ezzel az alternatív küszöböt sem lépte át. 2012. tél 95
