Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után
Illyés Gergely - Kántor Zoltán Bár előzőleg számítani lehetett arra, hogy Traian Básescu megpróbál majd taktikázni a miniszterelnöki jelölés érdekében, az USL vártnál jobb szereplése és az ARD annál rosszabb eredményei nem hagytak más lehetőséget az államfő számára, mint felkérni Victor Pontát a kormányalakításra. Bár Ponta közvetlenül az urnazárás után kvázi meghívta a kormányba az RMDSZ-t is, a végül kétharmadosnak bizonyult fölény és a liberálisok, valamint a PSD-n belüli csoportok ellenkezése miatt letett erről a szándékáról, így a tisztán USL-szövetségből álló kormány számára kért bizalmat a parlamentben. Ponta minden bizonnyal azért szerette volna a kabinetben látni az RMDSZ-t is, hogy egyrészt csökkentse a nagy átalakítások - alkotmánymódosítás, közigazgatási átszervezés, új választási törvény - miatti európai és nemzetközi aggodalmakat, másrészt hogy erőátrendezést idézzen elő az USL-en belül, hiszen a PSD-vel fuzionáló UNPR a nemzeti kisebbségek képviselői és az RMDSZ segítségével idővel akár ki is szoríthatná a liberálisokat a kormányzásból. Bár ez 2012-ben nem valósult meg, elég valószínűnek tűnik, hogy a kétharmadot igénylő alkotmánymódosítás után Ponta megpróbálja majd a PNL nélkül megteremteni a parlamenti többséget, ekkor pedig újra az RMDSZ kerülhet képbe mint koalíciós társ. Több mint két évtizeddel a rendszerváltás után Romániában az egységes nemzetállam eszméje dominálja a politikai elit gondolkodását,25 továbbra sem beszélhetünk konszolidált pártrendszerről, és - az európai uniós csatlakozás ellenére - a schengeni övezethez csatlakozás még várat magára. A magyarkérdés - habár javult a kilencvenes évek eleji állapothoz képest - még mindig rendezetlen, akár a kollektív jogokra, akár az autonómiára gondolunk, de a sort folytathatnánk a romániai magyarság régi sérelmeivel: az államilag támogatott, önálló magyar egyetem hiányával vagy a kisebbségi nyelvhasználat terén mutatkozó hiányosságokkal.26 A kisebbségi kérdés tekintetében a romániai magyarság belső konfliktusai kiéleződtek, és kevés esély mutatkozik arra, hogy az RMDSZ és magyar riválisai kiegyezzenek a közeljövőben. Tény, hogy az RMDSZ meggyengült, de ez nem járt versenytársai szignifikáns megerősödésével. Jegyzetek 1 A tanulmány írása alatt Kántor Zoltán az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíjában részesült. 2 Az RMDSZ-ről lásd részletesebben: Bakk Miklós: „1989-1999: az RMDSZ első tiz éve". In: Romániai magyar évkönyv 2000 (szerk. Bodó Barna). Temesvár-Kolozsvár: Polis, 2000. 3 Az RMDSZ képviselői egységesen ellene szavaztak. 4 Varga Attila - Veress Ernőd: Románia alkotmánya. Kolozsvár: Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány, 2003. 96 Külügyi Szemle
