Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után
Románia 1989 után gazdaságpolitikát hirdetett, az adóreformot, az inflációcsökkentést és a külföldi tőke bevonását helyezte politikájának középpontjába. Gazdasági értelemben Isárescu egyéves kormányzása sikerként könyvelhető el, az IMF és a Világbank számára kiszámítható partner volt, bele mert vágni a nagy állami vállalatok egy részének átszervezésébe és privatizációjuk elindításába, csökkentette a társasági adót, bevezette a személyi jövedelemadót, egyszerre csökkentette az inflációt és a költségvetési hiányt. A társadalmi következmények azonban az ő népszerűségét is kikezdték, hiszen a munkanélküliség emelkedett, az átlagbér pedig csökkent. A négyéves kormányzási ciklus végére a CDR a rendszerváltás óta kovácsolt minden politikai tőkéjét elvesztette, a közvélemény szemében még Iliescu pártja is a kisebbik rosszat jelentette hozzájuk képest. Már hónapokkal a választások előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a PDSR visszatér a hatalomba, teljesen marginalizálva a CDR és az 1996-2000 közötti kormányok pártjait. A magyar-román kétoldalú kapcsolatokban 1996 vége egy új korszak kezdetét jelentette. Egyrészt megkötötték a sok vitát kiváltó kétoldalú alapszerződést, másrészt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával az addigi kétoldalú nézeteltérések egy része immár a román kormányon belüli konfliktusként jelentkezett. A két tényező nem független egymástól: valószínű, hogy az alapszerződés megkötése is hozzájárult ahhoz, hogy az RMDSZ-t felkérték a kormányban való részvételre.13 Az alapszerződés a két ország közti viszony további elmélyítését is lehetővé tette: több minisztériumközi kapcsolat jött létre, s a magyar külpolitika ezt követően nem szólalt fel Románia ellen. A két állam viszonya tehát egyértelműen javult az 1990-1996 közötti időszakhoz képest, ám ehhez az alapszerződés mellett az RMDSZ kormányzati pozíciója és az új kormánykoalíció „nyugatosabb" irányultsága is hozzájárulhatott. A két ország több fontos egyezményt is kötött ebben az időszakban, köztük a vendégmunkásokra és az új határátkelők megnyitására vonatkozó megállapodást. Az Orbán-kormány elődjénél hangsúlyosabban foglalkozott nemzetpolitikai kérdésekkel, gyakoribb látogatásokkal és anyagi támogatásokkal segítve a romániai magyarok törekvéseit, ez azonban nem okozott konfliktust a két ország kapcsolatában - egyrészt a fentebb már említett okok (kormányzati részvétel, román kormánypártok viszonyulása), másrészt az európai integrációs folyamat miatt, amelynek keretében a szomszédos országokkal való jó viszony és a kisebbségbarát kormányzás javította Románia esélyeit a folyamat mihamarabbi sikeres lezárása terén. 2000-2004: Visszarendeződés? 2000. november 26-án újból államfő- és parlamenti választásokat rendeztek Romániában. Az elnökválasztáson Ion Iliescu mellett a szélsőséges PRM képviseletében Corneliu Vadim Tudor, továbbá Petre Roman, Mugur Isárescu leköszönő kormányfő, valamint 2022. tél 87
