Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" GEOPOLITIKÁJA - Rostoványi Zsolt: Az "arab tavasz" hatása a Közel-Kelet geopolitikai térképének újrarendeződésére
Az „arab tavasz" hatása ügy képviseletének határozott felvállalása és az Izrael elleni diplomáciai offenzíva révén érte el. A kétezres évek közepére Törökország vált a közel-keleti régió egyik vezető nagyhatalmává, s a török vezetés kifejezetten a régió politikai vezetőjeként pozícionálja az országot.77 Egyes értékelések ezt főképpen Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök személyes szerepének tulajdonítják, akinek a vezetésével Törökország olyan mértékben vált befolyásos szereplőjévé a közel-keleti folyamatoknak, amilyenre az Oszmán Birodalom szétesése óta nem volt példa.78 Persze mindebben egyéb tényezők is szerepet játszottak, maga az értékelés azonban helytálló. Erdogan 2000 nyarán - az Európai Unió kritikájára reagálva - kijelentette, hogy Törökország előtt egyéb lehetőségek is állnak, mint az európai uniós tagság. Elemzők szerint ez alapozta meg az ország dinamikus, vezető szerepre törekvő közel-keleti politikáját. Törökország közel-keleti kapcsolatrendszere ugyanakkor meglehetősen sajátos, hiszen az iszlám világ egyedüli országaként már 1949-ben elismerte Izraelt és diplomáciai kapcsolatot létesített vele. A két ország között igen jó viszony alakult ki, ami persze esetenként hullámzásokat mutatott - például az arab-izraeli háborúk idején s időnként komoly feszültségek terhelték, azonban a két ország kapcsolatrendszerében törésre nem került sor. Ez a helyzet annyiban változott az AK Parti hatalomra kerülése után, hogy a török vezetők részéről több ízben is erőteljes bírálat ért különböző izraeli lépéseket.79 De az ország továbbra is közvetítő szerepet vállalt Izrael és egyes arab országok konfliktusaiban, így például a szíriai-izraeli béketárgyalásokon. Törökország és Izrael kapcsolata a kétezres évek végére látványosan megromlott. Törökország rendkívül negatívan ítélte meg a 2009. januári, Gázai övezet elleni izraeli támadást. A két ország kapcsolatai 2010. május végén zuhantak a legmélyebb pontra, amikor Izrael megtámadta a Gázai övezetbe segélyszállítmányt vivő hajókat - köztük a konvoj vezérhajóját, a Mavi Marmarát s az izraeli kommandósok fegyveres akciójának kilenc török is áldozatául esett. A török kormány az incidenst „Törökország szeptember 11-éjeként" értékelte. Egyes izraeli szakértők ugyanakkor Törökország iszlamizálódására hívták fel a figyelmet, arra a következtetésre jutva, hogy az ország immáron legalább akkora fenyegetést jelent Izrael számára, mint Irán.80 Törökország és Szíria kapcsolata évtizedeken keresztül rendkívül hűvös volt, ami érthető, hiszen Törökország a NATO tagja lett, így csatlakozott a nyugati szövetségi rendszerhez, Szíria viszont a Szovjetunió közel-keleti szövetségeseinek egyike volt. A török kormány ellen fegyveres harcot folytató Kurd Munkáspárt (Partiya Karkerén Kurdistan, PKK) jelentős segítséget kapott Szíriától. A két ország között állandó viták forrásává vált Hatay tartomány hovatartozásának kérdése, a vízkérdés, továbbá a terrorizmus is. 1998-ban egyezményt írtak alá (adanai egyezmény), s azt követően a kapcsolatok gyors fejlődésnek indultak. Ezt jelzik a két ország közötti kölcsönös, magas szintű látogatások is,81 amikre gyakran került sor az utóbbi években. A két ország közötti 2012. tavasz 63
