Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 3. szám - FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - Faragó Tibor: A fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzetközi együttműködés négy évtizede
A fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzetközi együttműködés elégségesnek bizonyultak-e az abban foglalt célok és eszközök. Ennek megfelelően alakították ki az említett bizottság munkaprogramját, és tartották meg 1997-ben az első értékelésnek szentelt konferenciát az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka9 formájában, amit „Rio+5" konferenciaként is emlegettek. Ezzel párhuzamosan a különböző szakosított nemzetközi szervezetek kidolgozták saját szakterületükre a világprogramhoz kapcsolódó munkaterveiket, s számos ország is elfogadott nemzeti szintű programot, vagy legalábbis megkezdte az erre való felkészülést. Az 1992-ben jóváhagyott és 1997-ben megerősített feladatok végrehajtása azonban akadozott. Ezért került sor a 2002. évi Fenntartható Fejlődési Világtalálkozóra, amelyen a tíz évvel korábbihoz képest számos témában még konkrétabban határozták meg a végrehajtás céljait, feladatait és eszközeit. Ebben az értelemben az akkor elfogadott „Johannesburgi végrehajtási terv"10 az 1992-es dokumentummal együtt tekinthető a fenntartható fejlődés kiterjesztett, globális programjának. A fenntarthatósági célok megvalósítása persze továbbra is elsődlegesen a nemzeti kormányok feladata maradt, de nemzetközi vetületeikre, a fenntartható fejlődés globális kormányzására vonatkozóan ezúttal már sokkal egyértelműbb célokban egyeztek meg, s konkrétabb teendőket fogalmaztak meg a különböző szintű ENSZ-testületek és a nemzetközi szervezetek számára is. Egyúttal a rendszeres felülvizsgálat szükségességét is megerősítette a 2002-ben jóváhagyott terv.11 A 2012. évi fenntartható fejlődési találkozó kezdeményezése: egyezkedés annak szükségességéről, céljáról és előkészítéséről A 2002. évi csúcstalálkozót követően az ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottsága egy 14 évre (2004-2017) kiterjedő munkaprogram alapján kezdte meg a végrehajtást elősegítő tevékenységét, a különböző szakosított szervezetekkel, a kormányokkal és a különféle érdekcsoportokat képviselő nem kormányzati szervezetekkel együttműködve. Ehhez képest időelőttinek tűnt a brazil elnök 2007. szeptemberi felvetése, miszerint 2012-ben csúcstalálkozót kellene tartani az 1992/2002-es program végrehajtásának áttekintésére, a politikai elkötelezettség megerősítésére. A brazil javaslat nyomán az ENSZ Közgyűlés 2008 decemberében12 csak abban állapodott meg, hogy kikéri a tagállamok véleményét. A kezdeményezéssel kapcsolatban ugyanis ellenérvek hangzottak el - elsősorban a fejlettek részéről - az időzítés, a cél és a szükséges pénzügyi források miatt. Az EU-tagállamok között is vita volt az esemény szükségességéről, időszerűségéről, s kétségeit fejezte ki többek között Ausztrália, Kanada és az USA is. A fő kifogás az volt, hogy megfelelő és 2017-ig szóló mandátummal rendelkezik a magas szintű ENSZ-bizottság (CSD) a korábbi célkitűzések végrehajtásának elősegítéséhez, emiatt nincs értelme időközben egy másik értékelési fórumot 2012. ősz 191
