Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Maróth Miklós: Az "arab tavasz"
Az „arab tavasz" Maróth Miklós jelen tanulmány már címében is árulkodik szerzőjének a széltében-hosszában, még a közel-keleti politika iránt munkahelyi kötelességként érdeklődők írásaiban használt kifejezéssel kapcsolatos kételyeiről. Mi motiválja mégis e közkedvelt kifejezés használatát, és mi állhat az elutasítása mögött? A válasz könnyen megadható, ha tisztázzuk azt a kérdést, hogyan is kellene a közel- keleti politika szakértőinek eljárniuk, ha tevékenységüket tudományos alapokon óhajtanák folytatni. A politikatudomány, és benne a közel-keleti politika tanulmányozása, a reduktív axiomatikus tudományok csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy e tudományok művelői a tapasztalati tények rendszerezése után igyekeznek általános érvényű princípiumokat, azaz axiómákat, definíciókat és törvényszerűségeket megállapítani, amelyek alá besorolva az egyes tények magyarázatot nyernek. Ha aztán fölszaporodnak azok az események, amelyek az érvényes princípiumokkal megmagyarázhatatla- nok, akkor a tudomány művelői előbb segédelméleteket fogalmaznak meg, majd ha a segédelméletek túlságosan bonyolult rendszert kezdenek alkotni, előbb-utóbb újrafogalmazzák a princípiumokat.1 Az arab világban végbemenő eseményeket ismertető munkák közül azonban eddig egyetlenegyet sem láttam, amely így járt volna el. Azaz az eseményekkel kapcsolatosan tudományos igényű munkát nem volt alkalmam megismerni. Az események puszta leírása és fölsorolása, amellyel naponta találkozhatunk, érdekes lehet, de tudományos teljesítménynek nem nevezhető. (Ezt a nézetet egyébként elsőként már Arisztotelész is kifejtette Poétika című művében.2) A történettudomány ezt az annalista szemléletet már régen meghaladta, de az egyedi híreken, szenzációkon, sajtóbeli híradásokon élő, magukat szakértőknek tekintők az esetek többségében még nem. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakirodalom egyelőre még a tények tisztességes leírásával is adós, mert egyes események elhallgatását és mások kiemelését erősen befolyásolják az aktuális politikai érdekek. (Ezt az állításomat itt nem fejtem ki, a tanulmány végén található utalásaimból azonban kiolvasható, mire gondolok.) 2012. tavasz 5
