Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez
Tüske László A tradicionális politikai kultúra képviselői A hadsereg Anélkül hogy részletesen elmerülnénk az egyiptomi hadsereg katonai, gazdasági és társadalmi funkcióinak elemzésébe, a politikai helyzetben betöltött meghatározó szerepe szükségessé teszi, hogy néhány részlettel vázoljuk testületi magatartásának hátterét. Robert Springborg volt az, aki jelentős publikációkban tárta fel az egyiptomi hadsereg és a Közel-Kelet politikai gazdaságának kapcsolatait.7 Az egyiptomi hadsereg az ország újkori történetében kizárólag katonai feladatokat látott el, és csak az 1952-es „forradalom" révén tett szert politikai szerepre. A széles körű társadalmi programot meghirdető nasszeri rendszerben a katonák - a hatalom tulajdonképpeni birtokosaiként - a politikai élet első vonalában8 szerepeltek. A hetvenes évektől fokozatosan hátrébb léptek, miközben továbbra is megtartották a kulcspozíciókat: a kormányzóságok élén a mai napig is tábornokok állnak, a biztonsági szolgálat és a belügy fölött több-kevesebb ellenőrzési jogot gyakorolnak, stb. Az 1967-es vereség súlyos presztízsveszteséget okozott, ám ezt az 1973-as háborúban nyújtott teljesítménynyel kompenzálni tudták. Az Izraellel kötött békeszerződések következtében a hadsereg tulajdonképpeni katonai feladatai lényegesen csökkentek. A rendszeres évi amerikai katonai segély biztos támaszt nyújt a katonai költségvetésnek, így fokozatosan csökkenteni lehetett és lehet a hadsereg létszámát (2010-ben 360.000 fő), és mód volt arra is, hogy a haditechnikát folyamatosan korszerűsítsék. A szerződések szavatolta biztonság következtében az egyiptomi hadsereg lehetőséget kapott arra, hogy fokozott odafigyeléssel teljesítse társadalmi feladatait, továbbá gazdasági vállalkozásokba kezdjen, és adott esetben a politikába is közvetlenül beavatkozzon. A hadsereg társadalmi funkciója különösen jelentősnek tűnik, ha figyelembe vesz- szük, hogy általános hadkötelezettség van érvényben, és a szolgálati idő két vagy három év lehet, attól függően, hogy milyen iskolai végzettsége van a besorozott katonának. A szolgálat végére a képzetlenek is megtanulnak írni és olvasni, s valamilyen civil foglalkozásra is szert tesznek. A katonaságnak egyenlősítő ereje van: a besorozottak azonos rangra kerülnek, és - legalábbis elvileg - az előrehaladás csak az egyéni képességen és ügyességen múlik, nem a családi hovatartozáson vagy a születési előjogon. Az alacsony társadalmi rétegekből származó katonák új világgal ismerkednek meg, és olyan polgári értékek előnyeit élvezik, mint a havi rendszeres illetmény (még ha alacsony is), a rendszeres étel, az orvosi ellátás, a nyugodt szállás stb. A katonaként célracionálisan végzett, felelős munka, az új haditechnikai eszközök értő megismerése, valamint az említett tényezők együtt a katona szemléletváltását, egyfajta kezdődő polgárosodását eredményezik. Mondhatjuk, hogy a katonaság egyik paradoxonja, hogy miközben az 28 Külügyi Szemle
