Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Gazdik Gyula: Egyiptomi belpolitikai átalakulás a poszt-mubáraki korszakban
Egyiptomi belpolitikai átalakulás a poszt-mubáraki korszakban Gazdik Gyula A z „arab tavasz" Egyiptomra is gyorsan átterjedő tiltakozó hullámának hatására a közel harminc éve az ország élén álló Hoszni Mubárakot a hadsereg 2011. február 11-én távozásra kényszerítette. A történelem iróniája, hogy a monarchiának hat évtizeddel korábban véget vető katonák most a saját soraikból származó elnököt menesztették, abban a reményben, hogy ezzel az általuk teremtett hatalmi szerkezetet legalább részben megóvhatják. A térségbeli folyamatok azonban e törekvésnek nem nagyon kedveznek. Az elmúlt év során a számos észak-afrikai országon végigsöprő politikai vihar következményei elsősorban olyan köztársasági berendezkedésű államokban vezettek a fennálló status quo megrendüléséhez, ahol a vezetés szellemi arculatára a múlt századi arab nacionalizmus gyakorolt meghatározó befolyást. Az egykor hatalmas tömegeket mozgósító irányzat és a hozzá kapcsolódó értékek, melyek a kairói rezsim számára az ötvenes évektől vezérfonalként szolgáltak, mára már igencsak megfakultak. A modernizációs kudarcok, a neopatrimoniális hatalomgyakorlás, a globalizáció negatív hatásai következtében jelentkező ellenreakció az iszlám értékek szerepét az egész régióban felerősítette - a mindennapokban és a politikai identitást tekintve is.1 A nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság miatt az elmúlt években drámaian növekvő elszegényedés, munkanélküliség és társadalmi polarizáció ezt a folyamatot még inkább egyértelművé tette. E tényezők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az arab tavasz nyomán átalakult politikai mezőben több érintett államban az iszlamista (azon belül is a szunnita irányzathoz tartozó) Muszlim Testvérek (MT) váltak a legnagyobb vonzerővel rendelkező szereplőkké. A Közel-Kelet egyik legrégibb vallási alapon nyugvó politikai szervezetének átütő sikere láttán egyes elemzők arab tavasz helyett az „MT tavaszáról" írtak. A mára már terebélyes nemzetközi mozgalommá vált csoportosulásnak - melynek egyiptomi „anyaszervezete" 1928-ban jött létre - a történetük korai szakaszára jellemző, radikális felfogáson túllépő politikai platformja az iszlám mellett nacionalista s liberális értékelemeket is tartalmaz. A társadalom átformálását, politikai filozófiájuk megvalósítását 144 Külügyi Szemle
