Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Ladányi Éva - N. Rózsa Erzsébet: Magyarország és az "arab tavasz"
Magyarország és az „arab tavasz Európai Unió között. Míg az Euromediterrán Partnerség azon a felismerésen alapszik, hogy a Földközi-tenger térségében vannak olyan ügyek, melyek a régiót egy nagy egységbe foglalják, ezért kezelésük is közös feladat, az európai szomszédságpolitika célja, hogy a kibővült Unió megossza eredményeit az új szomszédságával, és ezáltal elősegítse közvetlen környezetének stabilitását. A szomszédságpolitika két iránya közül Magyarország számára mind a földrajzi közelség, mind pedig a történelmi, hagyományos és kulturális kapcsolatok okán a Keleti Partnerség fontosabb ugyan, de az uniós kötelezettségek között a déli szomszédság is szerepet játszik. 2008-tól a déli együttműködés - újabb dimenzióval bővülve - az „Unió a Mediterráneumért - a barcelonai folyamat" elnevezést kapta. A kezdeményezést, Nicolas Sarkozy francia elnök kérésére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is támogatta, és az indító konferencián személyesen is részt vett. Magyarország részt vesz mindazokon a fórumokon, illetve programokban, melyek uniós tagságából következnek. így van egy képviselője az Euromediterrán Parlamentben, s a Külügyminisztériumban létrehozták a „főtisztviselő" {senior official) és a „nemzeti koordinátor" posztot. Az ő feladatuk, hogy az euromediterrán együttműködés keretében havonta rendezett euromediterrán egyeztető üléseken részt vegyenek. Külön nagykövet foglalkozik mind az Euromediterrán Partnerség, mind az európai szomszédságpolitika kérdéseivel. A Magyar Külügyi Intézet az uniós csatlakozást követően tagja lett az EurMeSCo-nak, az euromediterrán külügyi intézeti hálózatnak. Itt kell megemlíteni a NATO szerepét és jelenlétét a magyar-arab kapcsolatok egy igen speciális, védelmi dimenziójában. A Földközi-tenger déli partján fekvő arab országok ún. „out-of-area", azaz a NATO területén kívül eső terület, mely azonban a közelség okán mégis kiemelt figyelmet érdemel. Ennek formális megnyilvánulása a NATO mediterrán párbeszéde (Algériával, Izraellel, Marokkóval, Mauritániával, Tunéziával, Jordániával, Egyiptommal és a Palesztin Hatósággal), melynek keretében időről időre az ezen országokból érkező tisztek is magyarországi képzésben vesznek részt.25 Ugyanakkor a térség konfliktusaiban - érvényes ez mind az arab/palesztin-izraeli, mind az iraki háborúkra - a NATO az arab tavaszt megelőzően nem játszott szerepet; annak ellenére sem, hogy jelezte, készen állna aktív szerepet vállalni a közel-keleti békefolyamat biztosításában. Ellenben emlékezetes, hogy a 2003-as iraki háború előtt a NATO - török kérésre - nem volt hajlandó hatályba léptetni az 5. cikkelyt. Több ország segélyt küldött Törökországnak, így Magyarország kétezer vegyvédelmi ruhát. Az Unión belüli változások A lisszaboni szerződésnek, melyet 2007 decemberében írtak alá, és 2009 decemberében lépett hatályba, az egyik legjelentősebb rendelkezése a külkapcsolatok struktúrájának kiépítése volt. Azaz létrehozta az Európai Külügyi Szolgálatot (European External 2012. tavasz 135
