Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Ladányi Éva - N. Rózsa Erzsébet: Magyarország és az "arab tavasz"
Magyarország és az „arab tavasz" egy szakdiplomata állomáshelyet hozott létre, regionális hatáskörrel.16 A pozíció létrehozása a magyar külpolitika érdeklődését tükrözi az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) államai iránt, melyek stratégiai jelentőségű helyet foglalnak el a nemzetközi gazdasági és biztonságpolitikai életben. A helyszín kiválasztásában szerepet játszott egyrészt az a tény, hogy az Egyesült Arab Emírségek olajtermelése, tőketartaléka és gazdasági beruházásai alapján már nem csupán jelentős világgazdasági tényező, de egyben olyan állam is, amely - gazdasági súlyával arányosan - az élet más területein is (mint pl. a kultúra, az oktatás és a tudomány) a térség meghatározó országává szeretne válni. Másrészt fontos volt az is, hogy az Emírségek az arab-iszlám nemzeti örökség védelme és megőrzése mellett jelentős anyagi forrásokat biztosít - intézményesített keretek között és üzleti alapon - a külföldi kulturális értékek megismertetésére is. A szakdiplomata kiküldéséig Magyarország kulturális jelenléte a térségben mérsékelt volt, messze nem tükrözte azokat a lehetőségeket, melyek a befolyásos emírségi körökben és a vezető pozíciókban lévő, nagy létszámú külföldi szakértő csoportban kialakult, kedvező Magyarország-kép alapján kínálkozott. A közös kulturális tradíciók őrzésének fontos eleme egymás nyelvének-irodalmá- nak oktatása. Magyarországon az ELTE Sémi Filológiai és Arab Tanszékén, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetem Arab Tanszékén lehet arab nyelvet tanulni. Az arab országok közül egyedül Egyiptomban van lehetőség egyetemi szinten a magyar nyelv tanulására. A magyar lektorátus a kairói Ein Shams Egyetem Szlavisztika Tanszékének keretében működik. A magyar nyelv iránti érdeklődés miatt a kairói Kulturális Tanácsosi Hivatal könyvtárában minden évben magyar nyelvtanfolyam indul, heti másfél órában, a magyar lektor vezetésével. A magyar-arab kapcsolatok uniós kontextusban Az európai uniós keretben Magyarország mozgásterét egyrészt az Európai Uniónak az arab országokkal kialakított, intézményesített együttműködései és párbeszédei (Euromediterrán Partnerség, európai szomszédságpolitika, Unió a Mediterráneumért, illetve az Öböl Menti Együttműködési Tanács), másrészt az EU-n belüli fejlődés és feladatok határozták meg. Az együttműködések Az Európai Unió számára az arab országok elsősorban a Földközi-tenger medencéjének arab országait jelentik, politikai és gazdasági szempontból ide értve Mauritániát17 és Jordániát is. Az EU a palesztin-izraeli konfliktus rendezésében való érdekeltsége okán részt vesz a Kvartettben18 és a legnagyobb donor a palesztin területeken, miközben 2012. tavasz 133
