Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Erdődy Gábor: Tradicionális történelmi identitás - modern politikai eszmerendszer. Antall József kereszténydemokrata politikai filozófiája és annak nemzeti történelmi beágyazottsága (Pritz Pál)
Könyvekről eszmetörténet csak akkor létezik, ha a munka messze több az adott történelmi személy - esetünkben Antall József - nézeteinek egy-egy témakör köré csoportosított rekonstruálásánál. Ezért a szerző ezeket az eszméket a történelmi folyamatok hús-vér valóságával hozza szerves kapcsolatba. A feldolgozáshoz viszont ismerni kell (Erdődy Gábor pedig valóban ismeri) azt a kurrens szakirodalmat, amely alapján ma a lehető legtöbbet tudunk a 19. és 20. századi történelemről - s természetesen nem a maga soha nem létezett bezártságában, hanem a nemzetközi kapcsolati hálók befolyásolta, tényleges valóságában. Azon sem kell csodálkoznunk, hiszen ez természetes, hogy - mivel főhősének, Antall Józsefnek vezérlő csillaga a nemzet volt - a szerző otthonosan mozog abban a ma kurrens elméleti irodalomban, amelyet az elképzelt közösségekről értekező Benedict Anderson, az emlékezet és a történelem közötti világ szövevényeiben barangoló Pierre Nora munkái, a történeti megismerés buktatóit hazai tájainkon oly gyakran bemutató Gyáni Gábor munkái jelentenek. A téma, a kereszténydemokrata Antall József politikai filozófiájának faggatása - lép- ten-nyomon meggyőződve és meggyőzve arról, hogy idejekorán eltávozott miniszter- elnökünk nézetei nemzeti történelmünkben mily mélyen beágyazottak - és az általa vallott nézetek bemutatása, fájdalmasan időszerű, s mai útkereséseink közepette kiváltképp nagy haszonnal kecsegtet. Ez annyira természetes, hogy nem igényel további magyarázatot. Miben van Antall József időszerűsége? Leginkább abban, amit előjáróban már idéztem:- Antall József tudta, hogy nemzeti összefogás nélkül nem lehet eredményt elérni. Ragaszkodott az alapértékekhez, az alapeszmékhez, „amelyek érdekében együtt kell küzdenünk, de - hangsúlyozta - nem a gyűlölet, nem az uszítás, nem a felelőtlenség jegyében".4- Antall József tisztában volt a mítoszok erejével, de - mint a könyv szerzője teljes egyértelműséggel megfogalmazza - „Antall racionális tényekre alapozott mitológiaképzései ... mentesek maradtak az illúzióktól, a szélsőséges hangsúlyoktól, a szenvedélyektől, az értelem rovására érvényesülő kuruckodástól, de távolról sem az érzelmektől és a szakszerűséget nem sértő romantikától".5 Az antalli időszerűség vélhetőleg leglényegesebb eleme „a nemzeti összetartozás mindenekfelett álló szellemisége" - ezt a szellemiséget találta meg Széchenyi István munkásságában.6 Erdődy hangsúlyozza, hogy „Antall szellemiségéhez, történetfelfogásához, politikai mentalitásához Eötvös József báró állt a legközelebb."7 Antall József igencsak ismerte a történelem valódi természetét. Ezért van az, hogy bár Kossuth és Széchenyi vitájában az utóbbinak a Béccsel való nyílt összecsapástól és a 192 Külügyi Szemle
