Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből

Fejezetek a magyar külügyi igazgatás történetéből ellenőrzésében. Közbenjárt a SZEB-nél, illetőleg az egyes államok képviseleténél a külföldi utazások engedélyezése és a magyar útlevelek láttamozása ügyében, közreműködött a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok útlevelének és ha­zatérési igazolványának kiállításában. Utazási okmányokat állított ki olyan kül­földiek részére, akiknek Magyarországon nem volt képviseletük.- A Hadifogolyosztály - melyet Miske-Gerstenberger Jenő irányított - feladatkö­rébe tartoztak a hadifoglyokkal kapcsolatos ügyek nemzetközi vonatkozásai, illetve a rájuk vonatkozó nemzetközi megállapodások előkészítésénél való köz­reműködés. Közbenjárt a SZEB-nél a hadifogságban lévő vagy egyéb módon visz- szatartott magyarok ügyében. A deportált magyar állampolgárokkal kapcsolatos nemzetközi kérdések, illetve a megszálló hatóság által letartóztatott magyar ál­lampolgárok ügyében való közbenjárás, továbbá egyes hadifoglyok és elhurcol­tak felkutatása és kiszabadítása érdekében folyó eljárás is az osztályra hárult.- Külön egységet alkotott a Számvevőség - Kovács Pál vezetésével -, amelynek fel­adata a külügyi tárca évi részletes költségvetési előirányzatának előkészítése és a hitel­felosztások tervezése volt. Az utalványrendeletek fel- és ellenjegyzése, illetve az alapján az állandó és változó illetmények pénztári számfejtése; a közigazgatás céljaira szüksé­ges különböző törzskönyvek, feljegyzések és nyilvántartások vezetése; az utalványo­zási, megszüntetési és térítményi jegyzékek szerkesztése és a Legfőbb Állami Számve­vőszékhez való előterjesztésük; a központi igazgatás és a külföldi szolgálatra, továbbá a közigazgatási letétekre vonatkozó számadások szigorlata és könyvelése tartozott ide. Változások a Külügyminisztérium ügybeosztásában 1946. decemberben az Elnöki Osztály beszüntette a csehszlovák-magyar lakosságcsere­egyezménnyel kapcsolatos, közigazgatási természetű és egyéb előkészületek végrehaj­tása céljából a Külügyminisztériumban felállított külön szerv működését.39 A Külföldre Hurcolt Javak Osztályának működése ugyancsak megszűnt. A két szervezet teendőit a Gazdaságpolitikai Osztály vette át.40 A Külügyminisztérium ügybeosztásának elkészítése után három hónappal, 1946. május 9-én kelt az 5000/1946. M. E. számú rendelet, amelynek értelmében a közigazga­tásban dolgozók létszámát az 1937/1938-as költségvetési évihez képest tíz százalékkal kellett csökkenteni. Az úgynevezett B-lista bizottságok feladata annak megállapítása volt, kik azok a személyek, akik nem szolgálják a „demokratikus átalakítást", illetve akiknek szorgalma és rátermettsége nem alkalmas a demokratikus Magyarország épí­tésére. A bizottság a Külügyminisztériumban olyan személyeket is elbírált, akik ak­kor szolgálati érdekből külföldön tartózkodtak - ennek alapján jelentős részüket el- bocsájtották. Ennek következtében a személyi állomány 1946 végére oly mértékben 2011. tél 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom