Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Békés Csaba: Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945-1991
Magyar külpolitika a bipoláris világban Jegyzetek 1 A tanulmány megírását a szerző munkahelye, az MTA Politikatudományi Intézete támogatta. 2 Magyarország szovjetizálása kérdésében a demokratikus alternatíva teóriájának híve - számos hazai baloldali történészen kivül - külföldön elsősorban Charles Gáti (Charles Gáti: Magyarország a Kreml árnyékában. Budapest: Századvég, 1990), legújabban pedig Péter Kenéz (Peter Kenez: Hungary from the Nazis to the Soviets: The Establishment of the Communist Regime in Hungary, 1944-1948. New York: Cambridge University Press, 2006). A szovjetizáció folyamatát a kezdettől, vagyis 1944—45-től számítja - noha az azt meghatározó körülményeket illetően vannak eltérések - a szerzőn (Csaba Békés: „Soviet Plans to Establish COMINFORM in Early 1946. New Evidence from Hungarian Archives". Cold War International History Project Bulletin, No. 10. [1998], 135-137. o.) kívül Romsics Ignác (Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris Kiadó, 1999. 271. o.), Borhi László (Borhi László: A vasfüggöny mögött. Magyarország nagyhatalmi erőtérben, 1945-1968. Budapest: Ister, 2000) és Ungváry Krisztián (Ungváry Krisztián: „Magyarország szovjetizálásának kérdései". In: Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről [szerk. Romsics Ignác]. Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 279-308. o.). 3 Erről lásd bővebben: Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945-1990. Budapest: Gondolat Kiadó, 2004. 37-52. o. 4 Vladislav Zubok - Constantine Pleshakov: Inside the Kremlin's Cold War. From Stalin to Khrushchev, Cambridge: Harvard University Press, 1996. 53. o. 5 Békés: Európából Európába.... 49. o. Németország szovjet megszállási zónája, a későbbi NDK szintén az első kategóriába tartozik. 6 A második világháború utáni békerendezésről részletesen lásd Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés, 1947. Budapest: Héttorony, 1994; Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Budapest: Osiris Kiadó, 2006. 7 Az itt következő elemzés első megfogalmazását lásd Békés Csaba: Kísérletek a külföld felvilágosítására a párizsi béketárgyalások előtt. Bölcsészdoktori disszertáció. Szeged: József Attila Tudományegyetem, 1988. 8 Juhász Gyula: „Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet 1938-1944". Magyar Tudomány, No. 2. (1986). 99. o. 9 Egy 1946 februárjában készült közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezettek többsége a háborús felelősség tekintetében az „önálló" Horvátországot hat ország - Szlovákia, Románia, Horvátország, Bulgária, Ausztria és Magyarország - közül az utolsó előtti helyre sorolta. (Magyar Távirati Iroda Magyar Közvélemény-kutató Szolgálat 1946. február 12-iki jelentése) Ezért az sem meglepő, hogy a magyar közvélemény a legkönnyebben éppen a Jugoszláviához csatolt egykori magyar területekről mondott le. 10 A háború utolsó hónapjaiban mindezt megelőzte egy viszonylag rövid, de a vajdasági magyarságot annál tragikusabban érintő, több ezer áldozatot követelő bosszúhadjárat. 11 A jelentős létszámú ruszin kisebbség kérdése Kárpát-Ukrajnának a Szovjetunióhoz való csatolásával lényegében önmagától megoldódott. 12 Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950 (2. kiadás). Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1988.103. o. 13 Foreign Relations of the United States. Diplomatic Papers. 1944. Vol. III. Washington: United States Government Printing Office, 1967 (a továbbiakban: FRUS). 967-968. o.: Harriman moszkvai amerikai nagykövet távirata a külügyminiszternek, 1945. január 9.; Balogh: i. m. 106. o. 14 FRUS, 975-976. o.: Grew ügyvezető külügyminiszter távirata Harriman moszkvai amerikai nagykövetnek, 1945. január 15.; Balogh: i. m. 106. o. 15 Az intézkedéseket részletesen ismerteti Balogh: i. m. 106-108. o. és Boldizsár Iván: Megbünhődte már e nép... Röpirat a magyar békéről és közös hazánkról, a Dunavölgyéről (Az Új Magyarország röpiratai). Budapest: Új Magyarország, 1946. 65-71. o. A kérdésről lásd legújabban: Popély Árpád - Stefan 2011. tél 119
