Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Békés Csaba: Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945-1991
Békés Csaba Sutaj - Szarka László (szerk.): Benes-dekrétumok és a magyar kérdés 1945-1948. Történeti háttér, dokumentumok és jogszabályok. Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor, 2007. 16 Balogh: i. m. 108. o. 17 Uo. 18 Stephen D. Kertész: The Last European Peace Conference, Paris 1946 - Conflict of Values. Lanham, MD: University Press of America, 1985. 38. és 130-131. o. 19 Juhász: „Magyarország nemzetközi helyzete...". 99. o. Angol részről kifejtették ugyan, hogy egy Magyarország javára történő, a két állam közötti szabad megegyezés során létrejött határmódosítást elismernének, de arra nem vállalkoztak, hogy ilyen módosítás érdekében lépéseket tegyenek a csehszlovák kormánynál. Stephen D. Kertész: Between Russia and the West: Hungary and the Illusion of Peacemaking 1945-1947. Notre Dame - London: University of Notre Dame Press, 1984.140. o. 20 Idézi Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945 (harmadik átdolgozott kiadás). Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1988. 413. o. 21 Uo. 258. o. Figyelemre méltó, hogy ekkor a Szovjetunió részéről nem merült fel az 1939 óta ismét Magyarországhoz tartozó, döntően rutének lakta Kárpát-Ukrajna iránti igény sem, ami pedig etnikai alapon nem lett volna teljesen jogtalan. Ezt az igényét ugyanakkor a Szovjetunió 1945-ben, a háború befejezése után Csehszlovákiával, az antifasiszta koalíció tagjával szemben is különösebb nehézség nélkül érvényesíteni tudta. 22 Míg az e területek iránti szovjet igényt Németország elismerte, és a szovjetek kérésére hajlandó volt nyomást gyakorolni Romániára átadásuk érdekében, a később Dél-Bukovinára is kiterjesztett szovjet követelést már határozottan elutasította, és annak átadására végül nem is került sor. Raymond J. Sontag - James Stuart Beddie (szerk.): Nazi-Soviet Relations, 1959-1941: Documents from the Archives of the German Foreign Office. Washington D.C.: Department of State, 1948.163-237 o. 23 Ránki György: A második világháború története (2. kiadás). Budapest: Gondolat, 1976. 97-98. o. 24 Idézi: Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban (összeállította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Juhász Gyula). Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1978.180. o. 25 Uo. 26 Uo. 158-159. o. 27 Uo. 28 Juhász: „Magyarország nemzetközi helyzete../'. 100. o. 29 Idézi Juhász: Magyarország külpolitikája 1919-1945. 413. o. 30 Megjegyezendő ugyanakkor, hogy ez - közelebbi meghatározás híján - akár több tízezer km2-t is jelenthetett volna, hiszen a nemzetközi politikában akkoriban Erdély megnevezése alatt általában a trianoni békeszerződéssel Romániához került 102.000 km2-es területet értették. A szovjet vezetés Erdéllyel kapcsolatos politikájáról lásd Tofik Iszlamov: „Erdély a szovjet külpolitikában a II. világháború alatt". Múltunk, No. 1-2. (1994). 17-50. o. 31 Balogh: i. m. 18. o. 32 Fülöp Mihály: „A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés". Külpolitika, No. 4. (1985). 126-127. o. 33 A Groza-kormány politikájáról lásd: 6. Martié 1945: Incepturile communizarii Romaniei. Bukarest: Editure Enciclopedia, 1995. 34 Erről legújabban lásd Romsics: Az 1947-es párizsi békeszerződés. 212-223. o. 35 A KOMINFORM megalakítására vonatkozó tervek már 1946 kora tavaszán készek voltak Moszkvában, a nyugati szövetségesekkel való együttműködés fenntartása érdekében azonban a szervezetet csak valamivel később akarták létrehozni. Békés: „Soviet Plans to Establish COMINFORM...". 36 Erről bővebben lásd Békés Csaba: „Hidegháború, enyhülés és az 1956-os magyar forradalom". In: Évkönyv V. 1996-1997. Budapest: 1956-os Intézet, 1997. 201-202. o. 37 Az 1952-es év cezurális jelentőségére elsőként Kalmár Melinda hívta fel a figyelmet a magyarországi irodalompolitika elemzése kapcsán. Lásd Kalmár Melinda: „A politika poétikája. 120 Külügyi Szemle
