Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS A DÉLSZLÁV VÁLSÁG - Szilágyi Imre: Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta eltelt időszakban
Szilágyi Imre euroatlanti integrációját". Felvetette, hogy a gazdasági és kisebbségi ügyeket vegyes bizottságok keretében tárgyalják meg, továbbá három határátkelő megnyitásával, illetve bővítésével enyhítsenek a közös határra zúduló forgalmon. Magyar szempontból fontos volt, hogy a szerb kormányfő maga szorgalmazta, hogy magyar cégek - mindenekelőtt a MÓL és az OTP - vegyenek részt a szerbiai privatizációban.30 Ugyanebben a szellemben nyilatkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008 novemberében, belgrádi tárgyalásain. Leszögezte, hogy a két ország között nincsenek viták és konfliktusok, s hogy Magyarország segíteni akarja Szerbia EU-integrációját.31 2009 elején Budapest jelentős segítséget nyújtott ahhoz, hogy az akkoriban kirobbant orosz-ukrán gázvita káros hatásai minél kevésbé legyenek érezhetők Szerbiában, s Belgrádban különösen nagyra értékelték ezt a gesztust.32 Azt pedig, hogy Magyarország számára mennyire fontosak a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok, jól mutatja, hogy Budapest márciusban tiszteletbeli konzulátust nyitott Nisben.33 A vajdasági magyarok helyzete azonban továbbra is nehezítette a két ország közötti zökkenőmentes együttműködést. 2009 áprilisában a magyar diplomácia sürgette a szerb hatóságokat, hogy lépjenek fel erőteljesebben a vajdasági magyarok elleni erőszakos cselekmények, illetve a magyarellenes feliratok ügyében, s az elkövetőket vonják felelősségre.34 A magyar erőfeszítések, amelyek éppúgy szolgálták Szerbia egészének, mint a vajdasági magyaroknak az érdekeit, 2009-ben komoly eredményekre vezettek. 2009 szeptemberében a két ország külügyminisztere azt állapította meg, hogy Magyar- ország következetes külpolitikája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Bizottság döntése alapján Szerbia hamarosan vízummentességet nyerhet. Ugyanakkor Balázs Péter, akárcsak előtte már számos magyar politikus, arra biztatta Szerbiát, hogy továbbra is folytassa az Európa-párti politikát. Azt is elmondta, hogy Magyarország a V4 jelenlegi elnökeként, valamint 2011 első félévében soros EU-elnökként szeretné előmozdítani a nyugat-balkáni térség európai integrációját.35 A szocialisták vezette kormány, mandátumának lejárta előtt még egy fontos lépést tett a szerb-magyar kapcsolatok javításának területén. 2010 márciusában a két ország honvédelmi minisztere kétoldalú védelmi együttműködésről szóló megállapodást írt alá. Szekeres Imre ezúttal is hangsúlyozta, hogy „Magyarország az egyik legelkötelezettebb támogatója Szerbia Európai Unióhoz történő csatlakozásának", illetve hogy „Magyarország számára nemzeti érdek az egész Balkán stabilitása és fejlődése".36 Kölcsönös gesztusok az Orbán-kormány idején Azt, hogy a 2010. május végén hivatalba lépett Orbán-kormány mennyire kiemelten kezelte Szerbia ügyét, jól mutatja, hogy Martonyi János külügyminiszter már hivatalba lépése előtt, május elején tárgyalt szerb kollégájával. Egy hónapra rá - immár 86 Külügyi Szemle
