Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS A DÉLSZLÁV VÁLSÁG - Szilágyi Imre: Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta eltelt időszakban
Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta külügyminiszterként - Belgrádban tárgyalt. A megbeszéléseken a szerb vezetők megköszönték Magyarország Szerbia EU-integrációs erőfeszítéseihez nyújtott támogatását, Martonyi János pedig elégedettségét fejezte ki a kulturális autonómia intézményével és a Magyar Nemzeti Tanács jó szereplésével kapcsolatban. „A felek megegyeztek, hogy a kétoldalú kapcsolatok történetében először, magyar-szerb kormányülésre kerül sor 2010 novemberében. A megbeszélést követően a külügyminiszterek aláírtak egy, a szerb integrációs erőfeszítések magyar segítésére irányuló egyetértési nyilatkozatot." Az viszont magyar szempontból volt fontos, hogy a szerb politikusok megértésüket fejezték ki azt illetően, hogy Magyarország módosítani kívánta a magyar állampolgár- sági törvényt.37 Az Orbán-kormány által levezényelt magyar EU-elnökség valóban kiemelt témaként kezelte a Nyugat-Balkán integrációjának kérdését. Ugyanakkor talán itt mutatkozott meg a legnyilvánvalóbban az a már korábban is tapasztalt tény, hogy ez a folyamat nem csupán Magyarországon múlik, hanem az egyes jelölt országok saját erőfeszítésein, s az EU tagállamainak különböző külpolitikai megfontolásain is. Magyarország - hor- vát források által is elismerten38 - rendkívül sokat tett azért, hogy Zágráb 2011. június végén lezárhassa a csatlakozási tárgyalásokat. Ebbe éppúgy beletartozott az, hogy szinte hetente sürgette a horvátokat a szükséges teendők elvégzésére, mint az, hogy bizonyos mértékű közvetítő szerepet játszott a horvát-szlovén határvita többé-kevésbé megnyugtató lezárásában, illetve hogy közbenjárt azoknál az országoknál, amelyeknek fenntartásaik voltak Horvátország felkészültségével kapcsolatban. Teljesen nyilvánvaló, hogy hasonló intenzitással dolgozott volna a szerb integráció elősegítésén is, erre azonban Szerbia magatartása miatt sokkal korlátozottabbak voltak a lehetőségei, mint Horvátország esetében. Ezt világosan leszögezte Bállá Mihály, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. „Magyarország abban érdekelt, hogy Szerbia mielőbb elkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, de e téren Belgrádnak és a tagállamoknak is vannak feladataik" - mondta.39 Egyúttal üdvözölte, hogy Szerbia végre törvényben biztosította, hogy létrejöhessen a vajdasági magyarok számára létfontosságú Magyar Nemzeti Tanács. Magyarország az említett nehézségek ellenére továbbra is számos gesztussal segítette a szerbiai demokratikus folyamatok kibontakozását, illetve az integrációs folyamat előrehaladását. Ugyancsak Bállá Mihály volt az, aki kifejtette, Magyarország és a vajdasági magyarok szempontjából az „optimális forgatókönyv az lenne, ha a következő év elején - a magyar EU-elnökség időszakában - kezdődnének el Szerbiával a csatlakozási tárgyalások".40 Ugyancsak gesztusértékűnek tekintem, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerbiai látogatása alkalmával az ortodox egyház vezetőjével is találkozott. A megbeszélés egyik témája Szerbia uniós csatlakozása volt, hiszen Semjén szerint „ebben a folyamatban vannak egyházi szempontok is".41 2011. tél 87
