Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Strausz Erzsébet: Az amerikai hegemónikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban
Strausz Erzsébet szükségszerűség feltevésének önkényességéhez kapcsolódik vissza. A szükségszerűség érdekében az igazságosságon (ide értve például a kényszervallatásnak kitett áldozatok emberi méltóságán) esett csorba tragédiája valójában ismételten nem a konkrét emberi életek elvesztésének vagy megkárosításának áldozatát ismeri el, hanem a szükségszerűség elemének a politikai helyzet természetébe való kódolása és így az alternatív cselekvési lehetőségek kizárása során jelen levő szabad választás tényének elfedését jelenti. A tragédia műfaji jellemzői között megjelenő értékvesztés jelen esetben a szükséges és a helyes közötti döntésre korlátozódik, ugyanakkor a tragédia eleme már egy olyan módon ábrázolt politikai környezetbe illesztődik bele, ahol a szükségszerűség eleme egyébként sem hagy politikai mozgásteret. Míg Tesón érvrendszerében a biztonság és a terror kategóriáinak egymásba csúszása figyelhető meg, az amerikai önkép kizárólagosságra törekvő reprezentációja és az abból következő, a szerző saját fanatizmusfogalmát megidéző logika jelenlétével, addig az Ignatieff által megjelenített politikai helyzet és az abban lehetséges cselekvési módok a terror és a biztonság fogalmai közötti különbségtétel problematikusságát fedik fel. Tesón esetében az olvasó azt követheti nyomon, hogy retorikailag hogyan épül fel egy olyan fogalmi keret, amelyben az amerikai önidentitás és az azzal szemben definiált ellenségkép hasonló logika mentén tartalmaz állításokat, Ignatieff írásainak elemzése közben pedig a védendő demokratikus alapelvek és az apokaliptikus nihilizmusként aposztrofált terrorizmus kategóriái közötti választóvonal instabilitása tűnik szembe, valamint az ezt elfedni célzó retorikai stratégiák (mint például a szükségszerűség fogalmának retorikai funkciója) kerülnek más megvilágításba. A különbségtétel biztonsága (és terrorja): Jean Bethke Elshtain az igazságos háborúról, az amerikai demokrácia szekuláris alapjairól, valamint Irak megtámadásáról Míg Tesón a humanitárius intervenció, valamint a szabadság és biztonság dilemmájának tárgyalásán keresztül, Ignatieff pedig a birodalmiság és a „kisebb rosszak" elvének kifejtése során érinti a terror és biztonság kérdéseit, Jean Bethke Elshtain az igazságos háború doktrínájának megalapozásával járul hozzá az amerikai hegemonikus rend fogalmi elemeinek megformálásához. A következőkben a szerző Just War Against Terror című, 2004-es könyvének főbb tételeit ismertetve először a politika és a vallás fogalmainak kapcsolatát, az Egyesült Államok demokratikus önképének e fogalmakon keresztül történő leírását, valamint mindezzel szembehelyezve, az iszlám és a terroristák diszkurzív megjelenítését rekonstruálom. Ahogy Elshtain könyve bevezető részében provokatívan állítja: „Az iszlamisták [...] gyűlölnek bennünket amiatt, akik vagyunk és amit a társadalmunk képvisel."37 Ebben 78 Külügyi Szemle
