Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó: Bibó István mint a nemzetközi kapcsolatok tudományág magyarországi megalapítója
Sárváry Katalin elvtelenség és felemás alkalmazás között. A felemás legitimitás is tömeghisztériákhoz vezetett, ami elkerülhetetlenné tette a háború újabb kitörését.64 Az elemzés szintén alkalmas arra, hogy a legitimitás megváltozása tényén túl, annak politikai következményeit is levonja. A legitimitás szociológiai hátterének megvilágításával ugyanis az első világháborút lezáró rendezőelv azonosítása nem nagyhatalmi választás kérdése. Érmek megfelelően Bibó az első világháborút lezáró békét nem a Wilson elnök által támogatott rendezési elv - az önrendelkezési elv idealizmusa, teljesíthe- tetlensége - miatt bírálja. Kortársaival ellentétben nem az elv megválasztásában, hanem félszívű alkalmazásában látja a második világháború kitörésének okát. Az elv alkalmazása egy egységes Németország megteremtése esetén is biztosíthatta volna a hatalmi egyensúlyt, az egyensúly lélektani/morális feltételeinek a megteremtésével. A felemás alkalmazás ezzel szemben politikai hisztériákhoz vezetett, s ezek hátterében a közösségi tudatnak a területi státus megoldatlanságaiból fakadó bizonytalansága és azon keresztül „a közösségért [történeti vagy etnikai határaiért] való egzisztenciális félelem" állt.65 Az első világháborút lezáró béke azáltal, hogy képtelen volt feloldani a kelet-közép- európai népek saját közösségükért érzett egzisztenciális félelmét, ezeket az országokat a demokrácia ellen fordította, mert megrögzötté vált az a tapasztalatuk, hogy a demokrácia és a nemzet egységének megvalósítása összeegyeztethetetlenek. Amint a demokrácia és a nemzeti egység szembekerült egymással, az utóbbi javára dőlt el a mérleg, mivel a nemzet szociológiai ténye erősebbnek bizonyult a demokrácia még sok tekintetben utópisztikus, a jövőben megvalósítandó programjánál. A nemzeti egység megteremtésére irányuló törekvések ezért képesek olyan társadalmi erőket megmozgatni, amilyeneket a demokrácia programja, a nemzeti lét bizonytalansága mellett nem. Bibó éppen ezért az antidemokratikus nacionalizmust és fasizmust nemcsak a jobboldal, hanem a demokrácia torzulásának is tartja, amelynek forrása a nemzeti lét kereteinek bizonytalansága és a közösség ebből fakadó biztonságérzetének hiánya.66 A nemzetközi államközösség bénultsága A nemzetközi államközösség bénultsága annak a legitimitási válságnak a következménye, ami az elv nem következetes alkalmazásából fakad. Az önrendelkezési elv második diszharmonikus alkalmazása mögött - amely a gyarmati népek felszabadítása kapcsán teremtett volna lehetőséget stabil, nemzeti keretek létrehozására - a nemzetközi közösség elbizonytalanodását látja. A legitimitási válság legsúlyosabb tünete a háborúk, elhúzódó viták lezárására, instabil régió stabilizálására való képtelenség, amelynek következtében a bizonytalanság százezres, sőt milliós tömegeket érint.67 Ennek oka, hogy a nyugat-európai fejlődés civil jogokat követelő patriotizmusával ellentétben, az etnikai nacionalizmusok hevessége elméleti síkon is összezavarodáshoz 150 Külügyi Szemle
