Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó: Bibó István mint a nemzetközi kapcsolatok tudományág magyarországi megalapítója
A fel nem fedezett Bibó vezetett az önrendelkezési elv létjogosultságával kapcsolatban. A könyv első lépésben a helyes viszony felállítására törekszik a nacionalizmus, az önrendelkezési elv és a területi sérthetetlenség elve között. A nemzetközi legitimitás szempontjából a legfontosabb megállapítás az, amelyik tisztázza az önrendelkezési elv és a területi sérthetetlenség viszonyát. Bibó cáfolja, hogy a területi sérthetetlenség az önrendelkezési elvhez fogható, alapvető rendezőelv volna. Önrendelkezési elv és területi sérthetetlenség esetén nem két alapvető rendezőelv áll szemben egymással, hanem a nemzetközi közösség tartalmi és formai legitimitása.68 Bibó éppen ezért elutasítja a kortársak által is hangoztatott érvet az önrendelkezési elvvel kapcsolatban: az alkalmazás lehetetlenségét.69 „Az önrendelkezési elv alkalmazásának nehézsége... nem azon múlik, hogy a vele kapcsolatban felvetődő problémák megoldhatatlanok volnának, mert megoldásukat összefüggően meg sem próbálták, sem pedig azon, hogy abszolút igazságos döntés e kérdésekben nem lehetséges, mert az a világ semmiféle vitás vagy bírósági kérdésében nem lehetséges, ami nem lehet ok a bíráskodás abbahagyására. Hanem azon múlik, hogy a mai nemzetközi államközösség... nem rendelkezik olyan eljárásokkal, olyan szervekkel", amelyeknek elsődleges feladata a területi viták és konfliktusok megoldása lenne, „s a meglévő - igen egyszerű - államalakulási és területrendezési eljárásai egy régebbi kor felfogását és rendszerét tükrözik".70 * Bibó munkássága a politikaelmélet, a diplomáciaelmélet, a szociológia és a nemzetközi jog egy lehetséges szintézisét valósítja meg, ami mind a mai napig páratlan vállalkozás. A kortársak gondolatainak ismerete nélkül azonban, akik számos ponton alátámasztják elméletét, műve elszigetelt vállalkozás marad, ahogy Magyarországon a kortársak ismeretének hiánya, külföldön pedig műveinek töredékes megjelenése miatt elszigetelt még ma is. Jegyzetek 1 Bibó István: „A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai. Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntőbíráskodás". In: Válogatott tanulmányok IV, 1935-1979 (szerk. Huszár Tibor—ifj. Bibó István). Budapest: Magvető, 1990. 299. o. 2 Hedley Bull: „International Theory: The Case for a Classical Approach". World Politics, Vol. 18. No. 3. (1966). 361-377. o. 3 Martin Wight: International Theory: The Three Traditions (szerk. Gabriele Wight-Brian Porter). Leicester: Leicester University Press, 1991. 4 Timothy Dunne: Inventing International Society: A History of the English School. Basingstoke: Macmillan, 1998. 5 Hedley Bull: „Society and Anarchy in International Relations". In: Diplomatic Investigations: Essays in the Theory of International Politics (szerk. Martin Wight-Herbert Butterfield). London: Unwin, 1966. 39. o. 2011. nyár 151
