Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó: Bibó István mint a nemzetközi kapcsolatok tudományág magyarországi megalapítója
Sárváry Katalin szemben túlságosan nagy ellenállást tanúsít, s így csak katasztrófák útján tud megváltozni, a túl folyékony berendezkedés pedig a külvilággal szemben semmi ellenállást nem tanúsít, s így hiányzik belőle az önmagával való azonosságnak és az ebből fakadó biztonságérzésnek az a minimális foka, mely minden termékeny egyéni és közösségi élet feltétele. Egyensúly pedig a mozgékonyság és a stabilitás arányos megléte, vagyis a közösségi életben az a helyzet, amikor a közösség erőviszonyai és irányadó elvei olyanok, hogy a közösség képes a merevség és folyékonyság végletei között optimális rugalmassággal és optimális stabilitással elhelyezkedni."13 A második különbség abban áll, hogy Bibó az egyensúly morális feltételeit lélektani (pszichológiai) szempontokkal írja le, így az államok közti konfliktuson túl a politikai közösségen belüli, illetve közösségek közötti konfliktusokat is beszámítja a nemzetközi viszonyok alakulásába. Közösség és állam viszonya ugyanis az európai nemzetközi rendszer válságos időszakaiban konfliktusba kerül egymással. A lélektani elemek megjelenése egyben elmozdulást jelent a hatalom fogalmától a biztonság fogalma felé, amit Morgenthau és Kissinger még nem, de a későbbi szerzők megtesznek. A biztonság fogalmának megjelenésén túl Bibó elmélete előre vetíti a biztonsági dilemma14 és a koppenhágai iskola által azonosított közösség biztonsága/biztonságának hiánya (societal security/insecurity) jelenségét.15 „Az egyensúly végsőleg nyilván társadalom-lélektani jelenség, azáltal azonban a legkevésbé sem csökken annak tárgyi területi jellege. Minden társadalmi egyensúlyi helyzet bizonyos tárgyi momentumokhoz kapcsolódik, melyekben különös erővel testesül meg az egyensúlyi helyzet lényegét kitevő bizalmi és biztonsági állapot. Ilyen tárgyi momentumok a belső társadalmi és jogi rendben a bizonyító erejű tárgyakhoz, »szent«, »hiteles« helyekhez, szabályozott eljárásokhoz, birtok- viszonyokhoz fűződő bizalmi és biztonsági állapotok."16 Az egyensúly fogalmának tárgyi biztosítékai különböznek a belső és a nemzetközi politikában. A belpolitikai egyensúly feltételeivel szemben az európai egyensúly klasz- szikus rendszerének legnagyobb jelentősége abban áll, hogy amellett, hogy tudatosan törekedett az államok közti egyensúly létrehozására, felismerte, „hogy az államok közti egyensúly elsősorban területi egyensúly „A nemzetközi egyensúly centrális tárgyi momentuma az államterület, pontosabban a relatív kizárólagosságnak hozzáfűződő képzete. Ez a pont, ahol eldől, hogy egy nemzetközi közösség az állandó félelem vagy a relatív biztonság állapotába kerül-e."17 A lélektani elemek beépítésével Bibó hatalmiegyensúly-fogalma túllép az egyensúly meglétének vagy hiányának kvantitatív fogalmán, és képes a közösség identitására (önazonosságára) vonatkozó szempontokat is figyelembe venni. Felfogása alátámasztja azt a Morgenthau elméletével kapcsolatos értelmezést, miszerint a politikai egyensúly 138 Külügyi Szemle
