Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Vincze Dalma: A NATO átalakuló koszovói jelenléte
A NATO átalakuló koszovói jelenléte kisebbségek és közösségek, valamint a vallási és kulturális örökség védelme - megvalósítása iránt.44 A függetlenség kikiáltása után a koszovói nemzetközi jelenlét nagymértékben átalakult. Az UNMIK rekonfigurációja - tehát létszámának jelentős csökkentése és feladatköre nagy részének átadása az EU-nak - következtében, valamint az EULEX misszió indulása miatt a KFOR új helyzettel találta magát szembe. A többi szereplőhöz képest előnyt jelentett, hogy a KFOR volt az egyetlen nemzetközi szereplő, amely változatlan feladatkörrel és létszámmal vágott neki a Koszovó függetlensége utáni időszaknak. Ebben az új helyzetben a nemzetközi szereplők közötti szoros együttműködés és koordináció még fontosabbá vált. Az átalakuló nemzetközi jelenlét következményeként a KFOR - az EULEX és a koszovói rendőrség mögött - a harmadik reagáló erővé vált a biztonságos környezetet veszélyeztető helyzetekben. Az Ahtisaari által kidolgozott terv a NATO-ra is szabott volna feladatokat. A terv biztonsági és igazságügyi szektorra, valamint a nemzetközi támogatásra vonatkozó részei írták le a nemzetközi jelenlét „rekonfigurálására", átalakítására vonatkozó javaslatokat. Kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek meg kell tartania ellenőrzési jogát az igazságügyi és biztonsági területeken. A nemzetközi jelenlét három fő alkotója egyrészt a Nemzetközi Ellenőrző Csoport által kinevezett - mint az Európai Unió különleges képviselője - kétkalapos nemzetközi civil képviselő (ICR), másrészt a jogállamisággal összefüggő területen tanácsadó és ellenőrző funkciókat ellátó európai uniós polgári válságkezelő misszió, harmadrészt a NATO vezette nemzetközi katonai jelenlét (IMP). Az Ahtisaari-terv kiemelte, hogy az ezen szereplőknek adott feladatokon túl Koszovónak kell rendelkeznie a rendvédelem, a biztonság, az igazságügy, a közbiztonság, a hírszerzés, a katasztrófavédelem és a határőrizet területei felett, ezeken a területeken a nemzetközi civil képviselő és a nemzetközi katonai jelenlét csak felügyeletet gyakorol.45 A terv értelmében a nemzetközi katonai jelentétre, így a NATO-ra hárult volna a Koszovói Biztonsági Erő (Kosovo Security Force, KSF) felállítása, kiképzése, civil kontrolljának kialakítása, valamint az U£K-ból alakult Koszovói Védelmi Hadtest (Kosovo Protection Corps, KPC) leszerelése. Bár az Ahtisaari-terv végrehajtására státussemleges magatartása miatt a NATO nem vállalt és nem is vállalhatott kötelezettséget, a szervezet a védelmi miniszterek 2008. június 12-i brüsszeli ülésén eseti alapon döntött a koszovói biztonsági erők kiképzéséről, amit az Ahtisaari-terv a NATO-nak szánt feladatul.46 A koszovói parlament külön törvényeket alkotott a Koszovói Biztonsági Erőről és az azt felügyelő minisztérium létrehozásáról.47 A törvények szövegének jelentős része az Ahtisaari-terv vonatkozó részeinek teljes átemelésével született, ezzel is jelezve, hogy a koszovói kormány annak alapján kezdte meg az államépítést. Az Ahtisaari-tervben felvázolt elképzelés és a koszovói törvények szövege szerint a Koszovói Biztonsági Erő nem hadsereg, hanem egy könnyűfegyverekkel felszerelt új biztonsági erő, amely a civil hatóságokat támogató 2011. nyár 125
