Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Kökény Andrea: Fiaskó: george Clinton Gardner levelezése az amerikai-mexikói határfelmérésről (1849-1854)
FIASKÓ: George Clinton Gardner levelezése az amerikai-mexikói határfelmérésről FIASKO: George Clinton Gardner levelezése az amerikaimexikói határfelmérésről, 1849-1854 (FIASCO: George Clinton Gardner's Correspondence from the U.S.-Mexico Boundary Survey, 1849-1854, ed. by David J. Weber and Jane Lenz Elder, Southern Methodist University Press, William P. Clements Center for Southwest Studies, DeGolyer Library, Dalis, TX, 2010, 381 o.) K ülönleges dokumentumokat vehet kezébe az az olvasó, aki a David J. Weber és Jane Lenz Elder szerkesztésében 2010 tavaszán megjelent FIASCO: George Clinton Gardner's Correspondence from the U.S.-Mexico Boundary Survey, 1849- 1854 kötetet kezdi el forgatni. George Clinton Gardner mindössze tizenhét éves volt, amikor 1849 februárjában felkérték, vegyen részt az 1846-1848-as mexikói-amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgó-i békében leírt mexikói-amerikai határ kijelölésében. A háború nyomán Mexikó elveszítette területének több mint a felét. Ugyanakkor, az Amerikai Egyesült Államok nyugati terjeszkedése kiteljesedett, hiszen a mai Kalifornia, Uj-Mexikó, Nevada, Utah, Arizona valamint Wyoming, Colorado és Kansas nagy része is az övé lett. A megszerzett terület - az 1845-ben annektált Texast is beleértve - több mint kétmillió négyzetkilométer volt. Nagyobb, mint az 1803-ban a Napóleontól megvásárolt Louisiana Territórium vagy mint a függetlenségét kivívó Egyesült Államok 1787-ben, amikor alkotmányát elfogadták. A Guadalupe Hidalgó-i szerződés következtében az Egyesült Államok nyugaton és délen elérte mai határát.1 A békeszerződés ötödik cikkelye szerint annak érdekében, hogy „a határvonalat kellő pontossággal ki lehessen jelölni a hiteles térképeken, és hogy a két köztársaság ezen cikkelyben leírt határát kijelölő határköveket fel lehessen állítani", mindkét kormánynak ki kellett neveznie „egy megbízottat és egy földmérőt". A szerződés ratifikált példányainak kicserélését követő egy éven belül találkozniuk kellett a kaliforniai San Diego kikötőjében, és „a nevezett határt teljes egészében meg kellett húzniuk és ki kellett jelölniük" a Rio Grande folyó torkolatáig. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a két ország megbízottainak a Csendes-óceán partjától a Mexikói-öbölig húzódó, csaknem kétezer mérföldes (több mint háromezer kilométeres) határ felmérését és kijelölését kellett elvégezniük.2 A mexikói határkijelölő bizottság vezetője, García Conde becslése szerint a feladat végrehajtásához két évre lett volna szükség. Ehelyett azonban két év alatt a San Diegó-i öböltől csupán a Colorado folyóig jutottak el a földmérők. A késlekedésnek számos oka volt, annak ellenére, hogy egy idő után a két bizottság tagjai nem külön-külön készítették felméréseiket, majd a kölcsönös ellenőrzést 2011. tavasz 201
