Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Az európai integrációs politikák kialakításának módszerei a korábban kizárólag a struktúrapolitikára, a versenyképesség növelésére, azaz alapvetően mikroökonómiai kérdésekre összpontosító stratégiába. Két, a korábbiakhoz képest lényegesen új elem, már a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság következményeként megjelent az Európa 2020 stratégia politikaalkotási rendszerében. Az egyik elem az volt, hogy az Európa 2020 stratégiának már 2010 márciusában eleve megvolt az a két pillére, amelyből az egyik - szokásos módon - a strukturális, mikroökonómiai kérdésekre összpontosított (azaz a „tematikus" rész, módosítva, de folytatva a korábbi Lisszaboni stratégia tematikáját). Viszont megjelent újdonságként a másik pillér, a makroökonómiai kérdésekre összpontosító „országjelentések" rész. Ez utóbbi lényege, hogy az Európa 2020 stratégia, a tagállamok válságból való kilábalását elősegítendő, a fiskális politikán túlmutató makroökonómiai kérdésekkel is elkezdett foglalkozni. Ez gyakorlati szinten a tagállamok részére, róluk szóló országjelentések elkészítését jelenti (amelyet az Európai Bizottság készít el, a Tanács pedig elfogad). A másik új elem, amelyről szintén már 2010 márciusában szó volt az, hogy a tagállamoknak az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos programjait, előrehaladási jelentéseit, azaz a Nemzeti reformprogramokat és a Stabilitási és növekedési paktum (preventív ágához tartozó) tartozó Stabilitási és konvergenciaprogramokat egy időben, egyszerre (de két különálló dokumentumként) kell majd benyújtaniuk a jövőben. Viszont ezeket a programokat az eredeti tervek szerint a tagállamoknak csak az őszi időszakra kellett volna elkészíteniük, benyújtaniuk. A 2010-es európai államadósság-válságra adott egyik leginnovatívabb politikaalkotási válasz, vagyis az Európai szemeszter kialakítása, tulajdonképpen ezt az időzítés változtatta meg. Az Európai szemeszter kialakítása alapvetően még mindig az Európa 2020 stratégia kormányzati rendszeréhez kapcsolódik, viszont már jelentős hatással van a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági unió részében alkalmazott politikai koordinációs módszerre is. Az Európai szemeszter lényege, hogy a tagállamoknak az Európa 2020 stratégiához tartozó nemzeti reformprogramjaikat, illetve a Stabilitási és növekedési paktumhoz tartozó stabilitási és konvergenciaprogramjaikat nemcsak hogy egyszerre, egy időben kell benyújtaniuk, hanem mindezt még a tavaszi időszakban. Ezzel lehetővé válik, hogy az Európai Bizottság és a Tanács a tagállamok gazdaságpolitikáját, és azon belül is a következő évre elfogadandó költségvetéseket, mintegy ex ante, azaz előre, annak a tagállamokban a nemzeti parlamentek általi elfogadása előtt értékelje. A Tanács még a nyár folyamán javaslatokat tesz a tagállamok részére, hogy a tavasszal számukra bemutatott programokhoz képest a tagállamoknak milyen változtatásokat kellene eszközölniük a nemzeti szintű gazdaságpolitikájukban. Ezeket a javaslatokat a tagállamoknak valójában nem kötelező megfogadniuk, viszont ezzel az eljárással azt szeretnék elérni, hogy amikor majd a tagállami kormányok a nemzeti parlamenteknek benyújtják a következő évre vonatkozó költségvetési javaslataikat (általában az év negyedik negyedévében), akkor a saját javaslatukhoz csatolniuk kell az adott országnak címzett európai uniós ajánlásokat is. Ezzel gyakorlatilag úgy erősítették meg a politikai koordináció európai 2011. tavasz 175
