Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Csehó Julianna uniós módszerét, hogy a nemzeti parlamenteken keresztül - a számukra rendelkezésre bocsátott, az országértékelésekben megtalálható információk segítségével - próbálnak meg nyomást gyakorolni a kormányokra a hatékonyabb európai uniós célokat is figyelembe vevő gazdaságpolitikák kialakítása érdekében. Visszatérve az Európa 2020 stratégiához, az itt alkalmazott gazdasági kormányzati ciklus és annak dokumentumai tulajdonképpen - kicsit leegyszerűsítve, de lényegében (kivéve az előbb bemutatott időzítést érintő változást) - egy az egyben megfeleltethetők a 2005 utáni Lisszaboni stratégia korábban bemutatott ciklusának és dokumentumainak. A Lisszaboni stratégia Eves előrehaladási jelentését (Annual Progress Report) most Eves növekedési felmérésnek (Annual Growth Survey) hívják, és ugyanúgy minden év januárjára készíti el az Európai Bizottság. Az Integrált iránymutatásokat most Európa 2020 integrált iránymutatásoknak hívják, bár ez tartalmilag a makroökonómiai részen lényegesen kibővült. A tagállamok által elkészítendő Nemzeti reformprogramok elnevezése nem változott, viszont az igen, hogy már tavaszra el kell készíteni, párhuzamosan a Stabilitási és konvergenciaprogramokkal. Újdonság, hogy ez alapján még az év első felének végére elkészülnek az országjelentések, lezárva ezzel az Európai szemesztert. Az év második felében a tagállamok nemzeti szinten beépítik ezeket az országjelentéseket a saját, tagállami szintű gazdaságpolitikáikba, beleértve és kihangsúlyozva a nemzeti szintű költségvetési politikáikba. Végül még meg kell említeni, hogy a Lisszaboni stratégia közösségi lisszaboni programja is lényegében megmaradt. Más néven és más formában, de ez gyakorlatilag ugyanaz, mint az Európa 2020 stratégia úgynevezett hét „kiemelt kezdeményezése", amelyeket 2010 őszén mutatott be az Európai Bizottság. Az eddig leírtak azt jelentik, hogy az európai gazdasági kormányzati rendszerben alkalmazott politikaalkotási módszerek, az eddig bemutatott változtatások alapján, megmaradtak a politikai koordináció módszerének kategóriája alatt. Érdekes kérdés viszont, hogy az Európa 2020 stratégiában mi történt magával a nyílt koordinációs módszerrel. Az Európa 2020 stratégia dokumentumai teljes mértékben kerülik a nyílt koordinációs módszer kifejezésének használatát. Ellenben a nyílt koordinációs módszer összes alkotóeleme - iránymutatások, mutatószámok, iránymutatások leképzése nemzeti szintre, közös felülvizsgálat és értékelés - mind megtalálható, sőt továbbfejlesztve benne van az Európa 2020 kormányzati rendszerében. Viszont ami miatt az Európa 2020 stratégiájának kormányzati rendszerére valójában már tényleg nem használható a nyílt koordinációs módszer kifejezés, annak az az oka, hogy az Európa 2020 stratégiában a stratégiai irányítás határozottan átkerült az Európai Bizottságtól az Európai Tanácshoz. Az Európai Bizottság a 2010. márciusi közleményében maga javasolta, hogy az Európai Tanácsnak át kell vennie a stratégia irányítását, és a stratégia megvalósítási folyamatában „utolsó láncszemből" a stratégia „első láncszemévé" kell válnia.38 Ez pedig a politikaalkotási módszerek szempontjából azt jelenti, hogy az Európa 2020 stratégia politikai koordinációs módjának egy „hibrid" változata jött létre. 176 Külügyi Szemle
