Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Az európai integrációs politikák kialakításának módszerei években a belső határok megszüntetése, a külső határok közös ellenőrzése érdekében megkötött schengeni megállapodás, vagy 2005-ben a terrorizmus, a határokon átívelő bűnözés és illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében megkötött prüni egyezmény. Ezekre a kooperációkra még az a jellemző - azon kívül, hogy nem az EU hagyományos intézményi keretei között jönnek létre -, hogy nem az összes tagállam vesz bennük részt, hanem csak a tagállamok egy szűkebb csoportja. Amikor a tagállamok a „kormányköziség" (akár inter-, akár transz-) eszközéhez fordulnak, akkor az azt jelenti, hogy ezen kérdések megoldására az EU intézményi kereteit nem találják megfelelőnek, elfogadhatónak vagy egyszerűen csak elég érettnek. A kooperációkhoz jellemzően nemzetközi jog alapján megkötött egyezmények, szerződések kapcsolódnak. Az intenzív transzgovernmentalizmus legfőbb jellemzői: • a politikai kezdeményező szerepet néhány tagállami főváros játssza, a teljes politikai irányvonal kidolgozásában az Európai Tanács az aktív szereplő; • a Tanácsán feladata a kooperáció pontos kidolgozása; • az Európai Bizottság korlátozott vagy marginális szerepe a folyamatban; • az Európai Parlament és az Európai Bíróság kihagyása a folyamatból; • az adott terület legfontosabb nemzeti szintű döntéshozóinak meghatározott keretek közötti bevonása; • speciális megállapodások elfogadása a kooperációk menedzselésére; • a folyamat átláthatatlansága a nemzeti parlamentek és az állampolgárok nézőpontjából; • alkalomadtán viszont nagyon jelentős politikai együttműködések alakulnak ki ilyen módon. * Tanulmányunk következő részeiben egyrészt azt vizsgáljuk meg, hogy milyen tendenciák érvényesültek az utóbbi években ezen elméleti keretet alapul véve az Európai Unió politikaalkotási folyamataiban, majd ezt követően a már említett politikai területre, az Európai Unió gazdasági kormányzására összpontosítva részletesen is illusztráljuk az eddig elmondottakat. Általános tendenciák a 2000-es évek első évtizedében A The Policy-Making in the European Union című könyv 2010-es hatodik kiadásában a szerzők külön figyelmet fordítottak annak a kérdésnek a megválaszolására is, hogy az utóbbi években milyen trendek jellemezték az Európai Unió politikaalkotási rendszerének legfőbb változásait.15 Mindenekelőtt kiemelték, hogy az előbb bemutatott öt politikaalkotási módszer természetesen ideáltípusnak tekintendő. Az öt politikaalkotási módszer felvázolásának, kialakításának legfőbb célja tehát alapvetően az Európai 2011. tavasz 163
