Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ EU ÉS AZ ENSZ - Gömbös Ervin: Az ENSZ és az Európai Unió együttműködése a lisszaboni szerződés tükrében
Gömbös Ervin elegendő élelmiszer van ma a világon valamennyi férfi, nő és gyermek számára, hogy egészséges és termékeny életet élhessenek. A krónikusan éhezők 96 százaléka a fejlődő világban van. Az EU az ENSZ-ben a lisszaboni szerződés után Az Európai Unió tagállamainak vezetői 2007. október 19-én fogadták el a lisszaboni szerződés szövegét. Az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó megállapodás módosításáról szóló szerződést az uniós tagállamok államelnökei és kormányfői 2007. december 13-án írták alá a portugál fővárosban. A szerződés a következő fő célkitűzéseket hivatott megvalósítani: hatékonyabb döntéshozatal, korszerű intézményrendszer, következetesebb külső fellépés, és a demokrácia kiteljesítése az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének növelése révén. A lisszaboni szerződés csak azt követően (2009. december 1-jén) lépett hatályba, amikor azt valamennyi tagállam saját alkotmányos követelményeinek megfelelően jóváhagyta. A tagállamok többsége ezt 2008-ban megtette. A német államfő 2009. szeptember 25-én aláírásával zárta le a ratifikációs folyamatot, míg a lengyel és cseh kollégája 2009. október 10-én, illetve 2009. november 3-án írta alá a szerződést. Az írek a második népszavazáson, 2009. október 2-án szavazták meg a lisszaboni szerződést. A lisszaboni szerződés egységes jogi személyiséget teremt az unió számára. Ez azt jelenti, hogy hatályba helyezése után az EU maga is jogosult lesz valamely megbízottja révén szerződést kötni, megállapodást aláírni, nemzetközi konvencióhoz csatlakozni. A lisszaboni szerződés fontos intézményi újításokat is bevezetett: a) az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum hat, maximum 96 fő látja el; b) 2014-től kezdve az Európai Bizottság kevesebb tagot számlál annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon működni. Ez azt jelenti, hogy nem minden tagállam, csak a tagországok kétharmada jelölhet biztost a testületbe. A biztosok kiválasztása egyenjogúságon alapuló rotációs rend szerint történik. A biztosok hivatali ideje továbbra is öt évre szól; c) a szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Az elnököt az Európai Tanács két és fél évre nevezi ki. Az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz a tanácsban folyó munkának. Az Európai Tanács első állandó elnöke Herman Van Rompuy volt belga miniszterelnök; d) létrehozta az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját. 150 Külügyi Szemle
