Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KELETI PARTNERSÉG - Romsics Gergely - Végh Zsuzsanna: Támogatókkal, koalíció nélkül? A keleti Partnerség támogatói és a kezdeményezés jövője
Romsics Gergely-Végh Zsuzsanna Az európai szomszédságpolitikát és a Keleti Partnerséget egyik ország sem tekinti a bővítés alternatívájának, sokkal inkább egy eszköznek, amely közelebb hozza a partnereket az EU-hoz egy olyan folyamat során, amely a bővítés előszobájának tekinthető. A Keleti Partnerség segíti a hat partnerországot a demokratikus átmenet megvalósításában, az európai értékek és normák adaptálásában, valamint az uniós jogrendszerhez való közeledésben. Mindhárom balti állam kiemelten kezeli a szabadkereskedelmi térség kiépítését, a vízummentes utazás lehetőségének megteremtését, valamint az energia kérdéskörét. A három ország ugyanis jórészt teljesen az orosz gázexporttól függ, így a szállítások garantálása és az esetleges új útvonalak kiépítése eminens érdekük. Lengyelországgal együtt a balti államok is támogatják egy a Keleti Partnerségért felelős titkárság felállítását, ami a program egy kézben való összpontosításáért felelne, és jobb koordinációt biztosítana.',1 A balti államok saját tapasztalataikat is felhasználva szeretnék elősegíteni a keleti partnerek demokratizálódását és a piacgazdaságra való átmenetet. Litvánia ebben a legaktívabb, szoros együttműködést tart fenn keleti szomszédaival. Vilnius a Keleti Partnerségben egyértelműen eszközt és nem célt lát, ezért támogatja Fehéroroszország részvételét a keretben, hangsúlyozva, hogy Minszknek a demokratizálódás és a nyitott társadalom felé kell elmozdulnia. Nagyobb eredményeket Ukrajna, Moldova és Grúzia előre haladása kapcsán vár, amiről azt gondolja, hogy motiválhatja a többi partnert is. A keleti partnerekkel való szoros együttműködést jelzi az is, hogy 2009 végén Litvánia Fehéroroszországgal és Ukrajnával közösen javaslatcsomagot adott be az Európai Bizottságnak olyan projektek indítására és eszközök kidolgozására, amelyek hozzájárulhatnak a Keleti Partnerség fejlesztéséhez. A tapasztalatátadást a tettek szintjén is elősegítendő kezdte meg működését 2011 januárjában Tallinnban az Észt Keleti Partnerség Központ (Estonian Center of Eastern Partnership), amely képzések és konferenciák szervezésén, valamint ösztöndíjak biztosításán keresztül igyekszik hozzájárulni a térség országainak közigazgatási reformjához. Az észt külpolitika egyik sarkpontja az európai értékek terjesztése, ez jelenik meg a Keleti Partnerséghez való hozzáállásában is, amikor a keret értékalapú működtetését hangsúlyozza.52 A lett külpolitika konkrét együttműködési területeken (igazságügyi igazgatás, biztonság és a gazdasági körülmények javítása) igyekszik Lettországot híd- ként pozícionálni a keleti szomszédság és az unió között.53 Románia Románia külpolitikájának fókuszában a Fekete-tenger medencéje áll, a keleti partnerek közül pedig a szomszédság, a történelmi és etnikai kötődés miatt is Moldovával ápol különösen szoros kapcsolatokat. Kényes geopolitikai helyzete a másik olyan adottság, 226 Külügyi Szemle
