Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KELETI PARTNERSÉG - Romsics Gergely - Végh Zsuzsanna: Támogatókkal, koalíció nélkül? A keleti Partnerség támogatói és a kezdeményezés jövője
Támogatókkal, koalíció nélkül? A Keleti Partnerség támogatói és a kezdeményezés jövője Szemben szomszédjával, Finnország hagyományosan semleges politikát folytatott a posztszovjet térséggel szemben, és a térségbeli orosz érdekekkel igyekezett elkerülni a konfrontációt. Ezt a semleges álláspontot jelzi Finnország minimális diplomáciai jelenléte is a térségben. A hat partnerország közül mindössze Ukrajnában van nagy- követsége, Moldovával a Bukarestbe akkreditált nagykövet, a három dél-kaukázusi országgal pedig egy utazó nagykövet foglalkozik. Flelsinki 2010-re tervezte a minszki nagykövetség megnyitását, de erre még nem került sor.46 Finnország is jelentős nemzetközi fejlesztéspolitikai vállalásokat tesz, de érdekes megfigyelni, hogy a célországok és régiók közül egyértelműen kimarad Kelet-Euró- pa és a Kaukázus. A 2010-ben elfogadott és abban az évben elindított Wider Europe Initiative47 lesz felelős azért, hogy ez 2013-ig fokozatosan megváltozzon, és Finnország öt kiemelt területen (biztonság; kereskedelem és fejlesztés; információs társadalom; energia és környezet; társadalmi fenntarthatóság) hozzájáruljon a térség fejlődéséhez és a kapcsolatok fejlesztéséhez a térség országai és az EU, illetve Oroszország között. Finnország emellett a közeljövőben gazdasági kapcsolatait is élénkíteni szeretné Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Azerbajdzsánnal. Az unió szomszédságpolitikáját Finnország is támogatja, és bár voltak fenntartásai a Keleti Partnerség elindításakor, az általános megítélése pozitív. Mivel az ország elsősorban az Északi Dimenzió előre haladásában érdekelt, a kezdeményezés elindításakor Helsinki tartott tőle, hogy a Keleti Partnerség esetleg innen vonna el forrásokat. Ennek ellenére az új szomszédsági keretet a szomszédságpolitika logikus továbbfejlesztésének tartja, ami a hiányos regionális együttműködéseket egészíti ki.48 Támogatja az országok politikai, gazdasági és társadalmi közeledését az EU-hoz, valamint azokat az eszközöket és ösztönzőket, amiket az EU ennek elősegítésére felajánl (társulási megállapodás, szabadkereskedelmi övezete kialakítása, vízumliberalizáció). Az irányvonalak azonban említik, hogy a tagsági perspektíva a legerősebb ösztönző a reformok végrehajtására, ezért az EU-nak a nyitott ajtók politikáját kéne folytatnia azokkal az országokkal szemben, amelyek idővel készen állnak majd az unióhoz való csatlakozásra.49 A Baltikum Kisebb hangsúly- és fókuszbeli különbségektől eltekintve a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia - egyaránt külpolitikája fontos célterületeként kezeli az unió keleti szomszédságát. Az elsődleges célterület az ő esetükben is elsősorban Kelet-Európa, vagyis Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova. A Kaukázusra kevesebb figyelmet fordítanak, bár Grúzia mindhárom állam esetében szerepel a fejlesztéspolitika célországaként.50 2011. tavasz 125
