Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KELETI PARTNERSÉG - Romsics Gergely - Végh Zsuzsanna: Támogatókkal, koalíció nélkül? A keleti Partnerség támogatói és a kezdeményezés jövője
Romsics Gergely-Végh Zsuzsanna fórumon is kijelentette, hogy a KP egy pragmatikus válasz az EU bővítési fáradtságára, és jelenleg ez a legtöbb, ami elérhető, és képes megszerezni az EU tagállamainak támogatását.35 A hivatalos lengyel álláspont szerint36 a KP célja a keleti partnerek EU-hoz való fokozatos közelítése, amely a jövőben esetleg hozzájárulhat a teljes integrációjukhoz. A Keleti Partnerség hozzájárul a partnerek politikai és társadalmi konszolidációjához és a piacgazdaságra való áttérésük megkönnyítéséhez. Ehhez mindenekelőtt a vízummentes utazás megvalósítására, az intézményépítésen keresztül az államigazgatás reformjára és az uniós normák adaptálására lenne szükség. Fontosnak tartják továbbá a társulási megállapodások aláírását és a szabadkereskedelmi térség mielőbbi kialakítását is. Utóbbival kapcsolatban a Lengyel Néppárt fejezte ki aggodalmát, attól tartva, hogy ez az ukrán mezőgazdaság uniós forrásokból való támogatásához vezethetne.37 Lengyelországnak meg kellett küzdenie a külső kritikákkal is. Jelentős tagállamok, a többi között Németország is igyekszik elkerülni még annak a lehetőségét is, hogy bármiféle hivatkozási alapot biztosítson a keleti országoknak, amire alapozva azok később kérhetik a felvételüket az unióba. Ezzel szemben Lengyelország minden alkalmat megragad, hogy hangsúlyozza: a keleti partnerek az unió európai szomszédai, míg az európai szomszédságpolitikában részt vevő déli szomszédok Európa szomszédai. Varsó álláspontja az, hogy bár nem erőlteti, de hosszú távon igyekszik nyitva hagyni a bővítés lehetőségét a kelet-európai és kaukázusi országok számára amennyiben azok meghozzák a szükséges reformokat.38 A korábbi fagyos lengyel-orosz viszony ismeretében nem meglepő, hogy Oroszországban felmerültek olyan vélemények, amelyek szerint a Keleti Partnerség Moszkva érdekei ellen irányul. Az EU természetesen minden lehetséges fórumon hangsúlyozza a feltételezés alaptalanságát. A plusz pénzügyi források bevonása mellett valószínűleg részben a vád alaptalanságának a bizonyítása volt az ok arra, hogy Lengyelország javasolta a Visegrádi Együttműködés 2010. márciusi külügyminiszteri találkozóján egy baráti csoport létrehozását, amelyben bárki - így Oroszország is - részt vehet, hogy támogassa a Keleti Partnerség céljait.39 A csoport 2010 szeptemberében Brüsszelben, a többi között Oroszország részvételével végül meg is alakult. A közelgő lengyel EU-elnökség, melynek egyik prioritása egyértelműen a Keleti Partnerség lesz, jó alkalmat ad Lengyelországnak, hogy megpróbálja érvényesíteni elképzeléseit a keret alakításával kapcsolatban. Bár részletes program 2011 februárjáig még nem került elfogadásra, néhány kulcspont már most körvonalazódni látszik. A lengyel-svéd együttműködés a keret elindítását követően is fennmaradt, a két ország igyekszik egyeztetni az álláspontját, és közösen képviselni az EU felé. Ennek jegyében juttatott el a lengyel külügyminiszter Radoslaw Sikorski és svéd partnere, Carl Bildt egy levelet Catherine Ashtonhoz, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és Stefan Füle bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztoshoz, amelyben kifejtik javaslataikat a szomszédságpolitika további alakítására vonatkozóan. Várhatóan az itt 122 Külügyi Szemle
