Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - AFRIKA - Besenyő János: Az Afrikai Unió által vezetett misszió (AMIS) tapasztalatai Darfúrban: afrikai problémák afrikai válaszokkal?
Az Afrikai Unió által vezetett misszió (AMIS) tapasztalatai Darfúrban Amikor a konfliktus eszkalálódott, sőt az a veszély állt fenn, hogy átterjed a környező országokra, az AU elérkezettnek látta az időt, hogy mint regionális nagyhatalom pozicionálja magát. Létrehozta a második békefenntartó misszióját (African Union Mission In Sudan - AMIS), amely azonban ugyanúgy kudarcba fulladt, mint a Burundiban indított művelet, és ezt is az ENSZ-nek kellett átvennie, hogy megmentse a teljes bukástól. Az új misszió, az Egyesült Nemzetek Szövetsége és az Afrikai Unió közös békefenntartó művelete (UNAMID) azonban ugyanazokkal a problémákkal küzd, amelyekkel az AMIS is szembesült (emberhiány, elégtelen pénzügyi és logisztikai háttér, a szudáni kormányzat ellenállása stb.). Bár az AU nem volt képes arra, hogy hatékony megoldást találjon a darfúri helyzetre, mégis felhívta a figyelmet az afrikai politikusok által már sokat hangoztatott „afrikai problémák - afrikai megoldások" szlogenre.5 Itt pedig óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy képesek-e az afrikaiak (jelesül az AU) megoldani a saját kontinensük problémáit. Az tény, hogy a helyi kezdeményezések általában jobban működnek, mint a külföldi vagy importált stratégiák, amelyek több esetben is figyelmen kívül hagyják a helyi szokásokat, a kultúrát, egyszóval a realitást.6 Az AU, az Afrikai Egység Szervezetéből (Organisation of African Unity - OAU) történő átalakítása óta technikailag teljesen elhagyta az elvet, hogy nem avatkozik bele a tagállamok belügyeibe, annak ellenére, hogy 2003-ban létrehozta a Béke és Biztonsági Tanácsot, amelynek célja a kontinensen kialakuló konfliktusok kezelése, megoldása volt.7 Ez a paradigmaváltás kezdeményező és egyben pragmatikus választ jelez azokra a helyi konfliktusokra, amelyek a hidegháború utáni korszakban törtek ki az afrikai országokban. Azon erőfeszítéseket, amelyek az AU szárazföldi-biztonsági struktúrájának konfliktuskezelés-fejlesztésére irányultak, nagy örömmel fogadták, főképp az olyan háború sújtotta helyeken, mint például Libéria, Uganda, Sierra Leone, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy éppen Darfúr. Ebben a tanulmányban a sikertelen darfúri békeművelet hátterével és tapasztalataival kívánok foglalkozni az alábbiak szerint: • az AMIS tevékenységének korlátozása; • a szudáni kormányzat kényszerű együttműködése; • a lázadó csoportok tevékenysége; • az AU logisztikai, pénzügyi, tervezési hiányosságai, illetve a politikai egység hiánya. Az AMIS tevékenységének korlátozása Az egymással harcban álló frakciók még 2004-ben, az AU égisze alatt kezdték meg azokat a tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen a szervezet mandátumot kapott az AMIS létrehozására, majd pedig a békefenntartó tevékenység megindítására 2010. tavasz 93
