Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: José mauricio Bustani: Brazília a 21. században, és stratégiai partnersége Franciaországgal
Folyóiratszemle támogatója szintén Brazília volt. A szervezet célja nem csupán a dél-amerikai országok fegyveres erőinek operációs összehangolása, hanem a bizalomteremtés, az információ- csere és az országok védelmi iparának fokozatos egymáshoz igazítása. A közeljövőben közös elemekre épülő védelmi doktrína kialakítását is elképzelhetőnek tartják az érintett országok. Ezenkívül az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a dél-amerikai országok infrastruktúráinak összehangolása terén is, a stratégiai szektorokat (energetika, közlekedés, kommunikáció) érintő projektek segítségével. Ezek az erőfeszítések fontos gazdasági és kereskedelmi hasznot jelentenek Brazília számára: a Latin-Amerikával és a Karibi-tenger térségével való kapcsolatai látványos fejlődést mutattak az utóbbi években. Brazília számára a Dél-Amerikához való csatlakozás másik fontos eleme a Mercosurban való részvétele. A Mercosur: a Déli Közös Piac, a világ negyedik legnagyobb gazdasági társulása, amelynek célja az országok közötti kereskedelmi korlátok felszámolása, vámunió létrehozása és az országok gazdaságpolitikájának harmonizációja. A brazil külgazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet játszanak az arab országok, a velük folytatott külkereskedelem forgalmának értéke hatmilliárd dollárról 21 milliárd dollárra nőtt az utóbbi hat évben. E kapcsolatokat erősíti az a tény is, hogy az országban több mint tízmillió arab származású állampolgár él. Brazília egyre aktívabb szerepet vállal a nemzetközi közösség béketeremtő erőfeszítéseiben a Közel-Keleten. Az Irán elleni újabb szankciókat viszont ellenzi, mert szerinte azok hozzájárulnának a közép-keleti ország elszigetelődéséhez. Brazília kiáll a békés célokra felhasznált atomenergia kifejlesztésének joga mellett, határozottan elhatárolódva azonban a katonai célú fejlesztésektől. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az ország új diplomáciai törekvései egyáltalán nem hátráltatják a fejlett országokkal fenntartott kapcsolatait. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelme jelentősen javult az utóbbi hat évben. Az EU-hoz fűződő kapcsolatai a stratégiai partnerségig fejlődtek, amely az olyan témák széles skáláját foglalja magában, mint például az energetika, az oktatás, a környezetvédelem és a műszaki együttműködés. A világválság hatására Brazília egy hatékonyabb világkormányzatért száll síkra, amelyben a nemzetközi döntéshozó szervek kiterjedtebb jogköröket kapnának, valamint egy olyan multipoláris világ létrejöttét tűzi ki célul, amelyben a fejlődő országok is megfelelően érvényesíthetnék érdekeiket. A G20-ak londoni és pittsburghi találkozóján a tagországok egyetértettek a döntési fórumok kiszélesítésében és a fejlődő országoknak a nemzetközi pénzügyi szervezetekben való fokozottabb részvételében. Brazília ennek megfelelően az IMF és a Világbank sürgős reformjára tett javaslatot. Ennek szellemében az ENSZ hatékonyságának növelését is ösztönzi, és azt szeretné, ha a szervezet nagyobb legitimitással lenne felruházva. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a Biztonsági Tanácsnak még ma is ugyanazok az állandó tagjai, mint 1945-ben; Brazília pályázik a BT állandó tagságára, és ennek eléréséhez Franciaország támogatására számít. 192 Külügyi Szemle
