Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: José mauricio Bustani: Brazília a 21. században, és stratégiai partnersége Franciaországgal
Jósé Mauricio Bustani: Brazília a 21. században, és stratégiai partnersége Franciaországgal Az utóbbi 60 évben Brazília fejlesztette ki Latin-Amerika legnagyobb ipari parkját - autóipara a legfejlettebbek közé tartozik; a telekommunikáció és az élenjáró technológiák több ágazatában is referenciaországnak számít. Ezenkívül a világ legtisztább és legtartósabb energiaforrásait mondhatja magáénak: vízenergia-készlete hatalmas, a cukornádra alapuló bioetanol-gyártásban is fejlett kapacitást épített ki. Az Egyesült Államokkal és Oroszországgal együtt azon országok szűk csoportjába tartozik, amelyek urániumkészletüknek köszönhetően a nukleárisfűtőanyag-gyártás teljes ciklusának előállítására képesek. A Világbank legújabb becslése szerint, ha Brazília képes fenntartani gazdasági növekedésének eddigi öt-hat százalékos ütemét, 2014-re az ötödik gazdasági nagyhatalommá válhat. Ez a gazdasági csoda természetesen tudatos politikai döntések eredménye, amelyek egyaránt irányultak a makroökonómiai stabilitás megteremtésére, a belső piac kibővítésére a szociális újraelosztás eszközeivel, valamint a közkiadások új prioritásainak meghatározására: például infrastrukturális projektek, a közszolgáltatások körének kiszélesítése. Az utóbbi évtizedek legmeghatározóbb jelensége azonban nemcsak a bruttó hazai termelés gyors növekedése, hanem több millió embernek a középosztályba való felemelkedése, ezzel együtt a legális munkaerőpiacra és a tömegfogyasztás piacára való kiáramlása. A gazdasági fejlődés ütemének növekedése az infláció féken tartásának és a külföldi adósságállomány csökkentésének és az aktív újraelosztó politikának is köszönhető, amely jelentősen hozzájárult a szegénység felszámolásához: 2003 óta csaknem 23 millió ember került ki a szegénységből. A gazdasági csoda egyik elképesztő eredményének számít, hogy 2009-ben egymillió új munkahely jött létre. Brazíliának természetesen számos kihívással szembe kell még néznie; ezek közé tartozik a minőségi közoktatás általánossá tétele, a szervezett bűnözés elleni harc a nagyvárosokban és védelmi apparátusának modernizálása, gazdasági téren a termelés diverzifikálása és valutája túlértékeltségének csökkentése; ám a létező problémák ellenére is Brazília azok közé az országok közé tartozik, amelyeket a legkésőbb ért el a 2008-as válság, és amelyek a leghamarabb kezdtek el kilábalni belőle. Az ország gazdasági és társadalmi helyzetét diplomáciai tevékenysége is tükrözi. Bár a brazil külpolitikát történelmileg meghatározó alapelvek továbbra is fennmaradtak, az ország nemzetközi fellépését paradigmaváltás jellemzi. A dél-amerikai integráció a Lula-vezetés külpolitikájának elsőrendű prioritásává lépett elő. Hosszas diplomáciai előkészítő munkálatok után 2008-ban aláírták a dél-amerikai nemzetek unióját létrehozó egyezményt, amely az első olyan nemzetközi szervezet, amely kizárólag délamerikai államokból áll. Ez az integráció meghaladja a kereskedelmi kereteket, egyfajta politikai koordináció előtt nyit utat olyan országok között is, amelyek korábban szemben álltak egymással. Már rövid fennállása alatt is bebizonyosodott, hogy a szervezet egyre nagyobb hatékonysággal kezeli a régió országai közötti kapcsolatokat. Katonai téren fontos kezdeményezés a Dél-amerikai Védelmi Tanács létrehozása, amelynek fő 2010. tél 191
