Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
Szörényi András társadalomba, a 21. században a legnagyobb feladat a nyitott társadalmakban megjelenő óriási mennyiségű információval való versenyben történő sikeres helytállás. Bár az előbbi kihívás nem tűnik el teljes mértékben, az érintett országok száma és jelentősége szignifikánsan csökkent az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor az információs verseny nagymértékben erősödik és élesedik.10 Általánosságban elmondhatjuk, hogy a public diplomacy változó jelentőséggel és állandóan megújuló eszközökkel, de folyamatosan jelen van a nemzetközi kapcsolatokban. A globalizáció hatására mind jobban összefonódó társadalmak, illetve a globális világtársadalom kialakulásával jelentősége egyre növekszik. Bár tartalma és ennek megfelelően elnevezése, definíciója változik, fejlődik, bővül, de esszenciája változatlan marad: a nemzetközi rendszer elsősorban nem állami szereplőinek befolyásolása az információ erejével. A PD vizsgálatakor a kiindulási pontot a nemzetközi kapcsolatok változása jelenti. A nemzetközi kapcsolatok, mint a nemzetközi rendszerben létrejövő kölcsönhatások, igazodnak a rendszer egészének módosulásaihoz. A nemzetközi rendszer megkerülhetetlen alapfogalma a hatalom, illetve a hatalomért folytatott küzdelem. A hatalom jellege azonban maga is változik: ahogyan Robert Gates, a 20. és a 21. század fordulóján vitathatatlanul egyedüli szuperhatalomnak számító Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere megfogalmazta, „az energiáinkat a fegyverek és a hadsereg erejének szavatolásán túl a nemzet hatalmának más összetevőire kell összpontosítanunk."11 Joseph Nye sokat idézett háromszintű sakktábla modelljében a katonai hatalmon túl a gazdasági hatalmat és a puha hatalmat különbözteti meg. Hangsúlyozza, hogy míg az első továbbra is a kormányok által dominált hatalmi játéktér, addig a második és harmadik szinten nagy számú nem állami szereplő jelenik meg, akik mind nagyobb befolyással rendelkeznek a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi rendszer adott szintjeinek alakítására.12 A megfelelő definíció meghatározása A public diplomacy meghatározásakor természetes kiindulópontként adódik a diplomácia klasszikus értelmezésétől való megkülönböztetés: „Az új célok és az új public diplomacy környezet a kormányok többsége által követettektől minőségileg különböző stratégiákat és eljárásokat igényel."13 Résztvevői nemcsak kormányok, azaz államok, hanem nem kormányzati szervezetek, társadalmi csoportok, illetve egyének, vagyis általánosabban megfogalmazva nem állami szereplők és egészen tág értelmezésben a társadalom egésze. A kölcsönhatások jellege felől megközelítve a PD definícióját, kétféle szempontból is meg kell vizsgálni azt: egyrészt a kormányok igyekeznek más országok társadalmi szereplőit közvetve vagy közvetlenül befolyásolni; másrészt az egyik ország nem kormányzati, azaz társadalmi szereplői - mint a média, a kutatói körök, a turisztikai 140 Külügyi Szemle
