Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században ipar, az internetfelhasználók stb. - közvetlen interakcióik közben befolyásolják a másik ország társadalmi szereplőit. Ez utóbbi tartalma ráadásul nem is feltétlenül esik egybe az adott relációra vonatkozó kormányzati elképzelésekkel, a kormányok ugyanakkor igyekeznek befolyásolni azt. A fogalom különböző definíciói az azt végző szereplők és a célcsoportok megkülönböztetése felől közelítik meg a kérdést: „[A public diplomacy-t] államok, államok szövetségei és nem állami szereplők folytatják annak érdekében, hogy megértsék mások kultúráját, hozzáállását és viselkedését; kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn; valamint befolyásolják mások véleményét és cselekedeteit érdekeik és értékeik érvényre juttatása érdekében."14 „A public diplomacy-nak ugyanazok a céljai, mint az amerikai kormányzat más külpolitikai és nemzetbiztonsági szereplőinek. A legfőbb célok az Amerikára leselkedő veszélyek csökkentése és a szabadság terjesztése. A PD ezt a külföldi társadalmak megértésén, tájékoztatásán, meggyőzésén és befolyásolásán keresztül valósítja meg. Eszközei a képek, szavak és tények."15 „A PD olyan kormányzat által támogatott programokat jelent, amelyek célja más országok közvéleményének tájékoztatása és befolyásolása; legfontosabb eszközei a kiadványok, filmek, kulturális csereprogramok, a rádió és a televízió."16 „A PD abban különbözik a hagyományos diplomáciától, hogy a PD nem kizárólag kormányokkal foglalkozik, hanem elsősorban nem kormányzati szervezetekkel és egyénekkel. Továbbá a PD cselekvési irányai gyakran több különböző álláspont mentén rendeződnek, mivel azokat az amerikai kormányzaton kívül amerikai egyének és szervezetek is alakítják."17 „A nyilvános diplomácia feladatát rendszerint a kölcsönös megértés elősegítésében, majd annak megerősítésében jelölik meg, egyéni és intézményi együttműködés által, főként kulturális kapcsolatok segítségével. A nyilvános diplomácia elsősorban tájékoztatásból, kulturális kapcsolatokból és oktatásból áll. Szereplői: az állam, kulturális intézetek, civilszervezetek és magánszemélyek. A nyilvános diplomácia célja, hogy elősegítse az adott ország érdekeinek megvalósulását."18 „[A] public diplomacy valamely nemzetközi szereplő törekvése a nemzetközi környezet alakítására más ország társadalmi szereplőivel való érintkezésen keresztül."19 Cull abban ragadja meg a különbséget a hagyományos diplomácia és a PD között, hogy míg az előbbi egy másik klasszikus nemzetközi szereplővel való kölcsönhatás eredményeként (with an other international actor), addig az utóbbi egy másik ország társadalmi szereplőivel való érintkezés útján (with a foreign public) valósul meg. Definíciója szerint klasszikus nemzetközi szereplőnek számítanak az államok, MNC-k, NGO-k, nemzetközi szervezetek, terrorista szervezetek vagy az állami léttel nem bíró paramilitáris szervezetek. Társadalmi szereplőnek Cull megközelítését követve a többi nemzetközi kapcsolatokban megjelenő szereplőt tekinthetjük. 2010. tél 141
