Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
Szörényi András Ezek a szereplők nem egyenrangúak. Sok esetben átfedik, illetve kölcsönösen befolyásolják egymást. Relatív súlyuk folyamatosan változik, ugyanakkor közös vonásuk, hogy a nemzetközi rendszer egészére jelentős hatással bírnak. A kommunikációs technológiák fejlődése és a tranzakciós költségek csökkenése egyszerre jelent lehetőséget a nemzetközi rendszer új vagy korábban háttérbe szorult szereplőinek és ezáltal kihívást az államok számára. Ugyanakkor előrelépési lehetőséget is jelent az állami és nem állami szereplők közötti, vagyis az államok és társadalmak, illetve a társadalmak és társadalmak közötti kölcsönhatások intenzitásának és frekvenciájának növekedésére. A kommunikációs csatornák számának növekedésével az információs monopólium fogalma is a múlté. Nemcsak azon információk száma csökkent minimálisra, amelyek felett bármely szereplő kizárólagosan rendelkezhet, hanem az egyes nemzetközi kérdésekről rendelkezésre álló információk száma is exponenciálisan növekedett. Ezáltal az információs verseny egyre élesedik mind az információk célba juttatása, mind az információkhoz való hozzájutás területén. A public diplomacy eredete Az eredeti angol kifejezés, a „public diplomacy" történetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egyes elemei vagy az arra való törekvés az első államok megjelenése óta létezik. Sőt jellegéből adódóan valószínűleg egyes összetevői nemcsak az államok közötti kapcsolatok legkorábbi szakaszában, hanem az államok létét megelőzően is léteztek több-kevesebb tudatossággal és több-kevesebb sikerrel. Tudjuk, hogy maga a kifejezés elsőként 1856-ban a The Times hasábjain jelent meg, és a Franklin Pierce elnök tevékenységével szemben megfogalmazott kritikák társadalmi artikulációját, az ez irányú állampolgári aktivitás megnyilvánulását jelentette.4 Az ezt követő bő száz évben tartalma csak kis mértékben módosult, jelentős változáson nem ment keresztül. A mai értelemben használt kifejezés megjelenése 1965-re tehető, azaz alig fél évszázaddal ezelőttre. Edmund Gullion az amerikai Edward R. Murrow Center megalakításakor abban ragadja meg a public diplomacy lényegét, hogy a civil társadalom szereplőinek magatartása befolyásolja a külpolitika alakítását, a magánszféra szereplői közvetlenül kapcsolatba lépnek más országok társadalmaival, az információk és az eszmék a határok jelentette korlátok nélkül áramlanak, és túlmutatva a hagyományos diplomácia keretein, a kormányok is közvetlenül igyekeznek befolyásolni más országok lakosságát.5 Anélkül, hogy nagyon messze mennénk vissza az időben, álljon itt a United States Information Agency (USIA) felemelkedésének és bukásának rövid és példaértékű története: A USIA-t Dwight D. Eisenhower elnök alapította 1953-ban, Sztálin halálának évében. A szervezet célja a demokratikus értékek, az egyéni szabadságjogok és a szabadkereskedelem elveinek terjesztése volt. Ezt főként információs kampányok 138 Külügyi Szemle
