Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 4. szám - ELMÉLET - Radó Nóra: Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete

Radó Nóra Lynch mítosza már korábban kibontakozott, és a katonaság által okozott információ- hiány fenntartotta, sőt ünnepélyes hazatérése 2003. július 22-én, valamint az a tény, hogy az amerikai hadsereg egészségügyi főparancsnoka Bronz csillaggal, Bíbor Szív medállal és hadifoglyoknak járó kitüntetéssel (Prisoner of War) tüntette ki a kórházban, ahol kezelték, megerősítette a kialakult elképzeléseket. A Jessica Lynch körüli háborús hősi mítosz a katonai kitüntetések által változott valósággá. Lynch közlegény megmentése - a filmipar sztorija Röviddel Jessica Lynch ünnepélyes hazatérése után, november 9-én az NBC amerikai tévécsatorna bemutatta Lynch közlegény megmentése című dokumentarista drámáját Pe­ter Markle rendezésében. A film a dokumentarista drámák minden jellegzetességét bír­ja: „igaz történeten" alapul, hivatkozást tartalmaz az iraki háborúra mint az események hátterére, drámai céljai Jessica Lynch katona/áldozat, az amerikaiakkal szimpatizáló iraki entellektüel és az amerikai katonák, inkább empatikus, nyitott egyének és em­beri lények, mint hatékony katonai gépezetek karaktereiként való ábrázolása. A szto­ri olyan alapvető emberi értékeken alapul, mint a bátorság, hősiesség, patriotizmus és mindenütt a személyes narratíva dominál. A dokumentarista dráma műfaja sugallja, hogy a „valós" bizonyos elemei és a „fiktív" elemei keverednek a filmben, valamint a tényszerű, dokumentarista elemek csupán egyfajta hátteret építenek fel a drámai és normatív célok kibontakoztatásához. A film cselekménye összegyűjti azokat az ele­meket, amelyeket Lynch hadifogoly megmentésével kapcsolatban a hadsereg által a tö­megmédiában közzétettek, és nyilvánvalóan tartalmaz bizonyos részleteket, amelyek inkább a politikai célú hírmanipulálás (spin) kategóriájába esnek. A film cselekménye két fő részre bontható; az első Jessica Lynch emlékeire épít az ira­ki katonák általi elfogásának pillanatáig, míg a második rész az iraki jogász Mohamed Odeh al-Rehaief történetét és Lynch megmentésében játszott szerepét beszéli el. A szto­rit tovább dramatizálják a lány nyugat-virginiai gyerekkoráról szóló emlékképek, mi­közben az iraki jogász családjában lezajló érzelmektől fűtött veszekedések ugyanezt a célt szolgálják. A film az 507. számú karbantartó század konvojának lassú vonulásá­val kezdődik a sötét sivatagban, és a választott út a konvojt Nasziríja városába vezeti, amely láthatóan ellenséges területen fekszik, és ahol az iraki fegyveresek látványosan már felkészültek a harcra. Ezen a ponton a film felrobbanó járművekkel és visszapatta­nó lövedékekkel tűzdelt akciófilmmé változik. A jelenet technikai effektusokkal operál a feszültségkeltés érdekében; a dramatizáló hatás kedvéért lassításokat és közeli felvé­teleket használnak. A Lori Piestewa, Jessica Lynch közeli barátja által vezetett jármű egy üzemanyag-szállító teherautóval ütközik, majd más katonák, Shoshona Johnson és Patrick Miller megpróbálnak segíteni a bajba jutottaknak. A harcok folytatódnak, majd az irakiak győzelmével érnek véget, akik az életben maradt amerikaiakat, Ed­gar Hernandezt, Joseph Hudsont, Shoshona Johnsont, Patrick Millert és James Riley-t 122 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom