Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Radó Nóra: Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete
Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban -Jessica Lynch különös esete iraki kórházból mentettek ki, minden egyes zavaró részletével és mítoszával együtt az iraki háború egyik szimbólumává vált. Ebben az esetben a látványosságot a hadsereg, a média, a filmipar kreálta, és később maga Lynch szintén ráerősített (annak ellenére, hogy megpróbálta „elmondani az igazat"), azt sugallva, hogy a reprezentációk termelése az eset apropóján talán többet elmond a háború és a jövőbeli háborúk természetéről, mint a csapatmozgások vagy a diplomáciai jegyzékek. A médiamítosz: 1 sztorija Április 1-jének korai délutánján, a mentőakció éjszakáján, a 24 órán keresztül élőben közvetítő hírcsatornák az amerikai CENTCOM47 eligazításával szakították meg aktuális adásukat, amelyben fény derült arra, hogy a hadsereg egy „Irakban fogva tartott amerikai hadifoglyot" mentett meg.48 Ez a „breaking news" csupán két héttel azután jelent meg, hogy az amerikai csapatok hadműveletei megindultak Irakban, úgy tűnt azonban, hogy azok lassulóban vannak, és korántsem olyan sikeresek, ahogyan a hadsereg elképzelte. A mentőakció utáni napon, április 2-án az Associated Press két, nevük elhallgatását kérő tisztségviselőre alapozva arról tudósított, hogy Lynch hadifogolynak legalább egy lőtt sérülése van.49 Még ugyanazon a napon a New York Times több lőtt sebről adott hírt,50 és a következő napon a Washington Postban amerikai tisztségviselőket idéztek, akik elmondták, Lynch milyen „elszántan" harcolt, és hogy lőtt és szúrt sebeket is elszenvedett.51 A sztori továbbment, új forrásokat idézve és túlszárnyalva a Washington Post tudósítását, azonban a mentőakció és a történések részletei ellentmondásosak voltak. Az április 14-én megjelent Newsweekben, amely címlapsztorivá emelte Lynch történetét, leírták, az, hogy Lynch hogyan sérült meg, egyelőre rejtély, és röviden közölték, hogy a kórház szerint nincs sem lőtt, sem szúrt sebe. A magazin azonban a következő mondatban már azt közli, hogy a sebészek még aznap felfedezték, hogy a lányt meglőtték - és Dan Little, a család Nyugat-Virginiában élő szóvivője szerint sebei alacsony sebességű, kis kaliberű fegyverektől származnak?2 A sebesülésekről és küzdelmei természetéről szóló tudósítássorozat egyre nőtt, virtuális „női Rambóvá" alakítva Jessica Lynchet. Egy mitikus narratíva formálódott az új amerikai hősről, aki utolsó leheletéig harcol az ellenséggel szemben. Ezek szerint a média nem csupán egy amerikai katona mentőakciójáról alkotott buzgón „sztorit", hanem egy új típusú „háborús hős" imázsával kihívta a katona maszku- lin képmását, és újraértelmezte az amerikai életmód védelmének értékét. Ebben az interpretációban Jessica Lynch ábrázolása a hírmédiában eszköz volt a hatalom kezében, hogy elérje mobilizációs és legitimációs célját a háborúzás liberális módszerének keretei között, mivel a közönség, amely az új amerikai „háborús hősről" informálódott, arra kényszerült, hogy részvétet és empátiát érezzen a szőke, amerikai szomszédlány Egyesült Államokért vállalt áldozatai iránt - és ezáltal a kormány törekvései iránt - arra, hogy megőrizzék a liberális és demokratikus Amerika értékeit és normáit. Kö2010. tél 119
