Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Radó Nóra: Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete
Radó Nóra vétkezésképpen az imázs erősítette a szolidaritást, az empátiát és további támogatást jelentett az amerikai hadsereg felé - egy olyan időszakban, mikor az iraki hadműveletek kevéssé tűntek sikeresnek. A Jessica Lynch látványosságnak kettős hatása volt: képes volt elterelni a figyelmet az amerikai hadsereg „teljesítményéről", és ezzel egyidejűleg támogatást szerezhettek az amerikai társadalom részéről. Az a tény, hogy ez a hős egy 19 éves lány volt, megerősítette azt az attitűdöt, hogy az amerikaiak mindent megtesznek annak érdekében, hogy megnyerjék a háborút Irak ellen, és megvédjék az amerikai társadalom életmódját, értékeit és normáit. Ezzel a mentőakció látványossága felváltotta a csatamezőt, tulajdonképpen pedig az invázió háborúját felváltotta egy olyan háború reprezentációja, amelyben önvédelemből harcolnak, vagyis megpróbálják megvédeni a szabadság amerikai és egyetemes értékeit a vesztésre álló fél helyzetéből. A tudósítások azonban fokozatosan változni kezdtek, miután az amerikai hadsereg kezdte visszanyerni tekintélyét, és számos győzelmet jelenthetett be. Április 9-én az amerikai csapatok bevették Bagdadot, párhuzamosan folyó hadműveletek keretében április 10-én elfoglalták Kirkukot, és ezt hamarosan követte Tikrit ostroma és bevétele április 15-én. így közeledett az Iraki Szabadság hadművelet befejezése - biztosítva a katonai műveletek dominanciáját a képernyőkön. Ezzel párhuzamosan azonban Jessica Lynch történetét csupán akkor vizsgálták felül és kérdőjelezték meg több ponton is, mikor Bush elnök már kihirdette a hadművelet befejeződését, és elvégzett iraki küldetésként utalt rá.53 2003. május 15-én a The Guardian angol hírlap közreadott egy John Kampfner által írt elemzést a Lynch-sztoriról, amely sokkal kevésbé filmszerű és rejtelmes verzióját adta az eseményeknek. Az eredeti tudósítások vitán felüli része így hangzik: Lynch közlegény, egy 19 éves tisztviselő a nyugat-virginiai Palestine-ból, az amerikai hadsereg 507. számú karbantartó század tagja volt, amely Nasziríjánál tévesen kanyarodott le, és csapdába került. Amerikai bajtársai közül kilencet megöltek. Lynchet iraki katonák vitték a helyi kórházba, amely nyüzsgött a fedajín harcosoktól, és ott nyolc napig tartották fogva.54 A médiamítosz azonban fennmaradt különféle információs csomagokban, amelyeket a Pentagon és a CENTCOM, a háború katonaimédia-központja, valamint a kampány számára kiépített stratégiai főhadiszállás tett közzé. A hadsereg kiadott egy ötperces, már szerkesztett videót a mentőakcióról, és azt állította, hogy Lynch közlegénynek lőtt és szúrt sebei vannak, valamint egy iraki jogász, Mohamed Odeh al-Rehaief segítette. Ezek a hírek bekerültek az amerikai hírcsatornákba és a sajtóba, míg az „igazság" átdolgozott verzióját csupán az invázió befejeződése után tették közzé. John Kampfner írása után, aki azt állította, hogy a Pentagontól érkező információt szerkesztették, és a mentőakció nem úgy történt, ahogyan a hadsereg ábrázolta, hírcsatornák és hírlapok kezdték el vizsgálni a részleteket. Kiderült, hogy nem voltak golyó vagy kés általi sérülések, nem voltak ellenséges irakiak a kórházban, amelyben Lynchet fogva tartották, és végül nem volt jele annak, hogy Lynchet agresszív kihallgatási technikáknak vetették volna alá. 120 Külügyi Szemle
